Mikor mozogjunk?
A mozgás mindig jó, a több mozgás még jobb, ám annak időzítésében is vannak extra lehetőségek. Talán nincs is olyan élettani folyamat, amit ne segíthetne a rendszeres és kiadós fizikai aktivitás. Ezúttal a vércukor-szabályozás és az „edzésidőpontok” megválasztásának kapcsolatáról szolgált friss ismeretekkel a tudomány.
A Diabetologia című folyóirat 2022. novemberi beszámolója szerint Jeroen van der Velde és munkatársai a túlnyomó részben délelőtti, délutáni, illetve esti, valamint a nap folyamán egyenletesen végzett mozgás hatását vizsgálták (nem diabéteszes) középkorúaknál. Ennek során figyelték a máj zsírosodásának, valamint az inzulinrezisztenciának az alakulását.
Azt találták, hogy amíg a zsír elraktározódását nem befolyásolta a fizikai aktivitás időpontja, addig az inzulinérzékenységnél már jelentős különbségek vannak. A délelőtti (6 és 12 óra közötti) mozgásnak nem volt számottevő előnye a nap folyamán jobban eloszlóval szemben, de a délutánra (12 és 18 óra közé) koncentrált aktivitáshoz 18 százalékkal kisebb inzulinrezisztencia társult. Az este, azaz 18 óra és éjfél között sportolóknál még jelentősebb, 25 százalékos volt ez a csökkenés.
Bár az e jelenség mögötti biológiai mechanizmus feltárásával egyelőre adós a tudomány, a szerzők emlékeztetnek, hogy eredményeik egybecsengenek egy 2019-es vizsgálattal. Abban 2-es típusú diabéteszben szenvedő férfiaknál tapasztalták azt, hogy a délutáni, nagy intenzitású mozgás hatékonyabban javította a vércukorszintjüket, mint az ugyanannyira izzasztó reggeli aktivitás.
Egy 2016-os vizsgálat további tanácsokkal is szolgált a cukorbetegeknek. A Jim Mann vezette új-zélandi kutatók azt javasolták 2-es típusú diabéteszes alanyaiknak, hogy sétáljanak naponta 30 percet vagy egyetlen blokkban, az általuk választott időpontban, vagy háromszor 10 percet, de legfeljebb 5 perccel a főétkezéseik után. A vizsgálatukból az derült ki, hogy az étkezésekhez kapcsolt, elosztott mozgás összességében jobb vércukorértékeket eredményezett, mint az egyben „letudott” tréning. A desszert után sétálók esetében átlagosan 12 százalékkal mértek alacsonyabb vércukorértéket, mint a más időpontokban mozgóknál. Ezen belül a legnagyobb nyereség – mínusz 22 százalék – a vacsoránál látszódott. Mindebből a szerzők azt szűrték le, hogy a diabéteszeseknek általában ajánlott minimum 30 perces napi sétát célszerű lenne ütemezési javaslattal is kiegészíteni, s úgy akár a szükséges inzulinadagjuk is csökkenhetne.
Mindent egybevetve: akár cukorbeteg valaki, akár még csak veszélyeztetett, jó ötletnek látszik étkezés után – lefekvés helyett – felkerekednie 10–15 perc sétára. (Aztán este még jöhet ehhez ráadásnak egy kis dinamikusabb tréning!)
A cikket az Accu-Chek vércukormérők gyártója, a Roche Magyarország Kft. támogatta.