Feltöltés dátuma: 2023.03.23.

Ez lesz a jó

Több víz, kevesebb só

Illusztráció

Aki túl keveset iszik, megrövidítheti a saját életét – ez az egyik tanulsága egy 2023 januárjában az eBioMedicine folyóiratban bemutatott tanulmánynak. Ebben Natalia I. Dmitrieva és munkatársai 15 ezer ember életét követték mintegy 25 éven keresztül, s azt vizsgálták, hogy a hidratáltságnak mik a hosszú távú egészségügyi hatásai.

Az alanyok hidratáltságát a vérük nátriumszintjének mérésével követték (aki jól iszik, annál kisebb ez a mutató). A szervezetük biológiai életkorát bő tucatnyi élettani jellemző – köztük a vérnyomás, a koleszterin-, illetve a vércukorszint – mérésével határozták meg. Arra jutottak, hogy akiknél a vér nátriumszintje meghaladott egy bizonyos értéket (142 mmol/l-t,) azoknál 50 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy biológiailag idősebbek az életkoruknál. A gyorsabb biológiai öregedés pedig növeli a krónikus betegségek kialakulása és a korai halál rizikóját. Az eredményben különösen figyelemreméltó, hogy az említett 142 mmol/l nem is extrém kóros érték, hanem még belül van a normálisnak tekintett 135–146 mmol/l-es tartományon, csak azon belül viszonylag magas.

A kutatás egyik tanulsága így az, hogy a jó hidratáltság segíthet távolabb tartani az olyan – egyébként 55–60 éves kortól mind gyakoribb – betegségeket, mint a szívelégtelenség, a demencia, a krónikus tüdőbetegség, a stroke, a diabétesz, a perifériás érbetegség vagy a pitvarfibrilláció.

Az elégtelen folyadékpótlás s azzal a vér nátriumkoncentrációjának a kiszáradás miatti növekedése korántsem csak kánikulai veszély.

2016-ban a MedicalOnline idézett egy, a New Hampshire-i Egyetemen készült tanulmányt, amelyben a külső hőmérséklet hatását vizsgálták a folyadékpótlásra. Azt találták, hogy az alanyok szomjúságérzete – a fizikai aktivitásuktól függetlenül – mintegy 40 százalékkal volt gyengébb 4 Celsius-fokos környezetben, mint 27 fokosban. Robert Kenefick szerint a hideg – a bőrközeli erek védekező beszűkítése következtében – járhat olyan átrendeződéssel a vérkörben, ami becsapja a szomjúságreceptorokat. (Ezért is szokták javasolni, hogy a hidratáltság ellenőrzésénél ne annyira a szomjúságérzetre, mint inkább a vizelet színére támaszkodjanak. Annak sötétedése ugyanis megbízhatóbban figyelmeztet a kiszáradásra.)

Egy másik, angliai kutatás – amelyet az OTSZ Online idézett 2022 októberében – máshonnan közelített a szervezet magas nátriumszintjéhez. Ez félmillió ember esetét feldolgozva azt vizsgálta, hogy az étkezéssel bevitt több só (NaCl) hogyan rövidíti az életet. Az eredményekhez hozzá tartozik, hogy az európai (nyugati) lakosság a sófogyasztásának döntő többségét az előre feldolgozott élelmiszerekkel – mintegy láthatatlanul – veszi magához. Így a vizsgálat csak a tudatosan hozzáadott (a fogyasztás 6–20 százalékának megfelelő) sómennyiség hatását tudta bemutatni. De ez is elég látványos volt. Azok, akik ötvenéves koruk körül rendszeresen utánsózták az ételeiket, 1,5–2,3 évvel rövidebb ideig éltek, mint a ritkán vagy sosem sózók.

A sóártalom-csökkentés egyik lehetséges útjának tartják – az egyszerű mennyiségi korlátozáson túl – az olyan ízesítő használatát, amelynek mintegy negyedében a nátrium-kloridot kálium-kloridra cserélték. Ennek hatása jellemzésére is idéz egy vizsgálatot a lap. Abban a kínai kutatásban mintegy húszezer falusi vett részt. Ez utóbbi azt is jelentette, hogy szokásos étrendjükben nem az ipari élelmiszerek voltak a meghatározóak. Így amikor az egyik csoportjuk által használt sót nátriumszegényre (azaz 25 százalék kálium-kloridot tartalmazóra) cserélték, akkor az számottevően csökkentette a nátriumbevitelüket. Ennek az lett az eredménye, hogy a következő mintegy öt évben a kevert sót használókat 14 százalékkal kisebb eséllyel fenyegette agyvérzés, s körükben csekélyebb volt a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás rizikója is.

A cikket az Accu-Chek vércukormérők gyártója, a Roche Magyarország Kft. támogatta.

Megjelent a diabetes2023/1. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!