Aludni kell, aludni jó, jól aludni fontos!

Mindenki csak a nappal történtekkel foglalkozik, mintha éjszaka nem is élnénk, mintha éjszaka nem történnének életfontosságú folyamatok. Pedig történnek. A betegeknek kevesebb mint 5 százaléka keresi fel orvosát kifejezetten az alvászavara miatt, 70 százalékuk soha nem is említi.

Az alvás minőségét nehezen tudjuk érzékelni, hiszen öntudatlan állapotban vagyunk. Azt meg tudjuk mondani, mikor feküdtünk le, mikor ébredtünk fel, de hogy a kettő közti időt milyen alvásminőséggel töltöttük, nehezen tudjuk analizálni. Pedig nem csak az a fontos, hogy mennyit, az is fontos, hogyan alszunk.

Az alvás mennyisége

Ha túl keveset alszunk, ha mesterséges eszközök segítségével ébredünk, nem pihenjük ki magunkat. Ha túl sok időt töltünk alvással, az a rossz alvásminőségre utalhat, hiszen csak hosszabb alvásidővel tudjuk kipihenni magunkat.

A napközbeni alvásunk hozzáadódik az éjszakaihoz. Kifejezetten jó, ha napközben szunyókálunk egy órát, de vegyük figyelembe, hogy emiatt éjszaka valószínűleg egy órával kevesebbet fogunk aludni.

Minden életkornak megvan a jellemző alvásideje. A csecsemők szinte egész nap alszanak, kisgyermekkorban rövidül ez az idő, de ha a napközbeni alvásokat is hozzászámoljuk, összességében még mindig elég hosszú. Amikor iskolába kerülnek a gyerekek, örömmel hagyják el a délutáni alvást. Serdülő- és fiatal felnőtt korban, 16-tól 30 éves korig 10 órás az alvásigény, majd elkezd csökkenni, s időskorra körülbelül 6 órára rövidül.

Természetesen vannak egyedi eltérések. Alapvetően két típusú embert különböztethetünk meg, a pacsirtákat és a baglyokat. A pacsirták reggel korán ébrednek és este korán lesznek álmosak. A baglyok későn ébrednek, de este későn álmosodnak el. Ennek nem lenne jelentősége, ha nem olyan civilizációban élnénk, amely reggel „kezdődik”. A bagoly típusú emberek sosem tudnak eleget aludni, a pacsirta típusúaknak a szocializációja emiatt sokkal könnyebb.

Alvászavarok

Ma az orvostudomány 88-féle alvászavart tart nyilván. E cikkben hármat emelünk ki közülük.

Váltott műszak okozta alvászavar

Elsősorban az aktív korosztályt érinti, azokat, akiknek a munkahelyén követelmény a váltott műszak. Nyugdíjasként ez már nem aktuális, de ha utazunk, időzónákon megyünk át, ugyanazzal a jelenséggel találkozunk, mint a váltott műszakban dolgozók: nem tudunk a napszaknak megfelelően aludni. A lakosság 5–8 százalékát érinti, akiknek emiatt napi 1–4 órával kevesebb az alvásidejük. Mit tehetünk ellene? Az nem életszerű, amikor a szakember azt tanácsolja, hogy az illető váltson életmódot, munkahelyet. A megoldás egy altató, a melatonin. Ezt az anyagot az agyunk is termeli, de ha a váltott műszak miatt ennek termelése nem megfelelő, kívülről kell a szervezetünkbe juttatni.

Nyugtalan láb szindróma

Lábszár-, lábikrafájdalommal járó tünet, amelyről az érintett nem is gondolná, hogy alvászavar. Ez a hasogató, égő érzés akkor csökken vagy múlik el, ha felkelünk, mozgatjuk a lábunkat. Ha ismét elalszunk, a folyamat kezdődik előről. A fájdalom szakadozott, töredezett alvást eredményez, s nem tudjuk kipihenni magunkat. Az orvosok mindenféle vizsgálatokra küldik ilyenkor a pácienst – légzőszervi, belgyógyászati, mozgásszervi, ideggyógyászati betegségek kiszűrésére –, de ezek legtöbbször semmiféle eredményt nem hoznak, hiszen alvászavar áll a háttérben.

Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy ehhez az alvászavarhoz gyakran társulnak más egészségügyi problémák – alacsony vasszint, cukorbetegség, rosszabb vesefunkciók –, a nyugtalan láb szindróma alvászavarnak minősül.

Alváslaborban végzett fájdalommentes vizsgálat során egy éjszaka alatt felállítható a diagnózis, s vannak gyógyszerek, amelyek segítenek.

Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS)

Az obstruktív alvási apnoe légzészavar. (Az obstruktív elzáródást jelent, az apnoe légzéshiányt.) A leggyakoribb alvászavar, a népesség legalább 5–10 százalékát, fél-, egymillió embert érint. Mivel gyakran a hipertónia, stroke, miokardiális infarktus, diabétesz, metabolikus szindróma, demencia hátterében ez áll, a háziorvosoknak gondolniuk kellene erre, s meg kellene kérdezniük a beteget, horkol-e, s hogyan horkol. A közúti balesetek jelentős részének hátterében is állhat az álomittasság. Ez nem szondázható, mint az alkoholszint, de alváslaborban végzett vizsgálat kiderítheti jelenlétét.

OSAS és a magas vérnyomás

Az obstruktív alvási apnoe szindróma rizikófaktora s egyben társbetegsége a magas vérnyomásnak. Már az enyhe OSAS is kétszeresére növeli a hipertónia kockázatát. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy OSAS esetén a hipertónia gyakorisága 60 százalék, míg a hipertóniás betegek 30 százalékánál van OSAS. Amikor valakinek nem lehet beállítani a vérnyomását, mindenképpen gondolni kell az alvási apnoéra, mert az esetek 70–80 százalékában ez van a háttérben.

Az alvási apnoe valójában éjszakai fuldoklás: nem vesz az illető levegőt, szűkek a légutak, összeesnek az izmai, s a levegő nem jut le a tüdőig. Az apnoés periódus, amely akár kétszázszor előfordulhat egy éjjel, alkalmanként 10 másodpercig is eltarthat. Ez az oxigénhiányos állapot nyilvánvaló, hogy vérnyomásemelkedést, szívritmuszavarokat, felugró vércukrot okoz, sőt akár meg is halhat az illető. Stresszes állapotba kerül a szervezetünk, mintha 8 óra alatt 200 alkalommal víz alatt fuldokolnánk, s a stressztől felszabaduló hormonok elindítják a vérnyomás- és vércukoremelkedést. Valójában az életben maradásért küzd a szervezet.

Az apnoés szakasz után egy hirtelen mély belégzés következik, egy horkantás, amely mély, furcsa hang, az összes rezgő hangot megszólaltatja.

A benignus (jóindulatú) horkolónak nincs apnoés periódusa, nincs légzésszünet, egyenletesen horkol az illető. Ezért nem is veszélyes ránézve, mert nincs fulladás, ugyanakkor érdemes kontrollálni, mert átmehet malignus (rosszindulatú) formába, és az alvótársat is zavarhatja.

Az OSAS fokozatai

Az obstruktív alvási apnoét kategorizálja az orvostudomány, az apnoe-hipopnoe index alapján, amely azt jelzi, hogy az éjszaka folyamán egy óra alatt hányszor nem vesz levegőt az illető. Van enyhe (5–15/óra), középsúlyos (15–30/óra) és súlyos (30 felett/óra).

Az alváscentrumban úgynevezett poliszomnográfiai vizsgálat zajlik: a műszer figyeli többek közt az oxigénszaturációt, a légzőmozgásokat, a végtagi izomműködést, a vérnyomást, a szemmozgásokat és az EKG-t, miközben videókamerával is figyelik a vizsgált személyt.

A háziorvosok hatásköre a jogosítványhoz szükséges orvosi igazolás kiadása. 2015-től érvényes számukra az a jogszabály, hogy „akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoe szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni.” Ha felismerik, kiszűrik ezt a betegséget, akkor megszabadítjuk a beteget a komoly szív- és érrendszeri rizikófaktortól, s megelőzhetővé válnak az elalvásos balesetek. Kezelt alvási apnoéval a páciens vezethet járművet.

Hogyan lehet szűrni?

Ha felmerül a gyanú, a háziorvos felajánlja az alvási apnoe előszűrésére az ABPM, 24 órás vérnyomásellenőrző vizsgálatot. Ha éjszaka vissza-visszatérő vérnyomáskiugrások tapasztalhatók, akkor minden bizonnyal alvási apnoe van a háttérben.

Hogyan lehet kezelni?

Amennyiben a páciens túlsúlyos, ajánlatos életmódváltással fogynia. Ha magas vérnyomása van, azt normalizálni szükséges. Az alvási apnoe miatt nehéz beállítani a megfelelő vérnyomást, de ha a két problémát együtt kezelik, el lehet érni az ideális értékeket. Életmódbeli változtatások is szükségesek, a dohányzás, az alkohol, a nyugtatók, altatók szedésének elhagyása. Az alkohol és a nyugtatók hatására az amúgy is renyhe garatizmok még jobban ellazulnak, s erőteljesebbé válik az alvási apnoe.

Vannak anatómiai rendellenességek, amikor műtéti beavatkozás szükséges, például a megnagyobbodott pajzsmirigy nyomja hátra a légcsövet, vagy jól látható orrsövényferdülése van az illetőnek. Gyerekeknél gyakori a jelentősen megnövekedett garatmandula. (Gyermekeknél is előfordul az alvási apnoe. A bölcsőhalál a legszörnyűbb változata, amikor légzészavarban hal meg a csecsemő.)

Felnőtteknél súlyos esetekben a CPAP (continuous positive airway pressure – folyamatos pozitív nyomást biztosító légsínterápiás készülék) alkalmazása a megoldás. A páciens orrmaszkban alszik, s a készülék gégecsövön keresztül levegőt pumpál a légutakba, ellennyomást biztosítva ezzel. Akik használják, dicsérik az eszközt, a korábbinál sokkal jobb alvás- és nappali életminőséget biztosít.

Ha az alváslaborban kiderül, hogy az alvási apnoe hátterében olyan anatómiai probléma áll, hogy az illető „túl hátra harap”, akkor a TheraSnore szájbetétek jelentik a megoldást.

Szorongás és alvászavar

A szorongás önmagában is súlyos kardiovaszkuláris rizikót jelent, mert hatására emelkedik a vérnyomás, ritmuszavarok jelentkeznek, károsodnak az érfalak, fokozódik a trombóziskészség. A nappali szorongás jelentős éjszakai alvászavart is okoz. Sajnos a páciensek nehezen fogadják el, hogy a szorongást le lehet és le kell győzni, ebben pszichológus vagy pszichiáter segíthet!

Teendők a jó alvásért

„Felpörgött”, stresszes állapotban nem lehet elaludni. Ilyenkor ne akarjunk mindenáron elaludni! Ne feküdjünk le, keressünk valami megnyugtató cselekvést, lehetőleg monoton, unalmas tevékenységet. Amikor ettől ellazulunk, akkor feküdjünk csak le!

Legyen egy „gondhagyó” fotelunk. Ebben ülve gondoljuk át a napunkat, a problémáinkat, majd hagyjuk ezeket a fotelben, hiszen az ágyban úgysem tudjuk megoldani őket.

Mit tegyünk elalvás előtt? Lassuljunk le, zuhanyozzunk vagy vegyünk egy kellemes fürdőt! Akkor feküdjünk le, amikor elálmosodunk! Az ágyban még olvashatunk, de informatikai eszközt ne használjunk! Legyen az ágyunk kényelmes, tiszta, barátságos! Hagyjuk a gondjainkat az ágyon kívül!

Mit ne tegyünk lefekvés előtt? Ne igyunk élénkítő italokat, ne vacsorázzunk nehéz ételeket, ne hallgassunk hangos zenét, ne netezzünk, és ne gondoljunk a ránk váró feladatokra!

Ha semmiképpen nem tud valaki aludni, akkor beszéljen erről kezelőorvosával! Ő, ha lelki eredetű az alvászavar, vagy más egyéb kórkép nem áll a háttérben, biztosan felír olyan modern, korszerű altatót, amely gyorsan kiürül, nem okoz nappali kábultságot, nem okoz hozzászokást. Ne nyugtatót szedjünk alvásunk elősegítésére, azokat hagyjuk nappalra!

A kialvatlanság hosszú távon betegségekhez vezet, ezért jól aludni feltétlenül szükséges!

Dr. Ádám Ágnes

a szerkesztőbizottság elnöke,
a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja,
a Zuglói Hipertónia Centrum vezető főorvosa

Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte 8 évig belgyógyász volt kórházi osztályon. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Megrögzött egészségnevelő. Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás folyamatát – akkor partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi folyamatosan televízióban, rádióban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. ­Astellas-díjas, 2012-ben az Év Orvosának választották. 2017-ben ­CSAKOSZ Életműdíjat, 2019-ben a Magyar Hypertonia Társaság Török Eszter Életműdíját kapta.