Hangulat-tréning, avagy ne aggódj, légy boldog!

Sokaknak még a könnyű években is nehéz időszak az év vége. Kit a magány terhel jobban ilyenkor, kit pedig éppen ellenkezőleg, a családjával való közös ünneplés feszültsége visel meg. Ráadásul most a hétköznapok is hoznak elég aggódni valót: háború, infláció, rezsiszámlák – kevesen lehetnek, akik mostanában csupán a hidegfrontra érzékenyek.

Ilyenkor minden apró segítség jól jöhet, ami egy picit is oldja a stresszt, enyhíti a szorongást. Ezért is figyelemre méltó az az idén októberben a Nature Human Behaviour című folyóiratban megjelent tanulmány, amely igazolta, hogy a hamis mosolyoknak is van világformáló erejük. Régi tapasztalat, hogy a nevetés, a vidámság emberről emberre terjedhet, sőt a mosolyokban is megmutatkozó kedvesség képes a másik embert is nagyobb nyitottságra hangolni.

A szóban forgó kutatás – amelyben egy magyar egyetem, az ELTE munkatársai is részt vettek – viszont azt vizsgálta, hogy egy mosoly hat-e annak is a kedélyállapotára, akinek az arcán megjelenik? Ehhez különböző utánzási feladatokat adtak a mintegy négyezer résztvevőnek, s közben szondázták a közérzetüket. Végül azt kapták, hogy a saját mosolygásuk, még ha nem is volt arra semmilyen érzelmi oka az alanyoknak, vidámabbá tette őket. Az eredmény ráadásul kultúrasemlegesnek is bizonyult: Amerikától Kenyáig, Japántól Magyarországig önboldogításra is alkalmasnak találták a szándékolt mosolygást.

Két másik, ugyancsak vegyszermentes eszköz hatását kutatta egy észak-amerikai tanulmány, amelyről az American Journal of Geriatric Psychiatry alapján számolt be októberben az OTSZ Online. Abban kifejezetten az idősebbek (60 év felettiek) esetében vizsgálták a szorongásos tünetek, a fájdalom, az aggódás, a fáradtság, s az alvászavarok csökkentésének lehetőségeit. Ehhez különböző csoportokban tíz héten át jógafoglalkozásokat, illetve kognitív viselkedési terápiát alkalmaztak. (Ez utóbbi azokat a gondolkodás- és viselkedésbeli változásokat segít feltárni és begyakorolni, amelyekkel a kellemetlen tünetek csökkenthetők.)

Az első tíz hét végére azt tapasztalták, hogy a szorongás és az aggódás mérséklésében ugyanolyan eredményes volt a jóga és a viselkedésterápia. Az álmatlansággal szemben viszont az utóbbi sokkal hatásosabbnak bizonyult. Hat hónappal e „kezelések” után is megmaradtak a jótékony hatások. A résztvevők nagy része úgy érezte, hogy jelentősen javultak a szorongásos és depressziós tüneteik, csökkent a fáradtságuk. A fájdalmaik és fizikai funkcióik tekintetében viszont nem hozott javulást a terápia. A kutatók így is elégedettek voltak, hiszen bizonyították, hogy egyszerű eszközökkel – jógával, illetve viselkedésterápiával – hosszú távon is mérsékelhető az emberek aggódása és szorongása.

A viselkedésterápia egy korai változatát már jó harminc éve is hirdette Bobby McFerrin. Kapott is érte néhány Grammy-díjat. Ahogy akkor mondta: „ha aggódsz, csak megduplázod a bajt”. Egykori tanácsát a mostani karácsonyi készülődésben sem túl késő megfogadni.

A cikket az Accu-Chek vércukormérők gyártója, a Roche Magyarország Kft. támogatta.