Feltöltés dátuma: 2022.11.07.

Betegvárakozási idő a járóbeteg-szakellátásban

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2022 év májusában – a pandémia miatti kétéves szünet után – ismét felmérte tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak egy-egy szakrendelésre.

A 44 intézményből érkezett legfrissebb adatok szerint az átlagos várakozási idő mostanra elérte a 30 napot, azonban a helyzet nagyon változó, a szükséges várakozási idő szakmától függően 3-tól 68 napig terjed. (A műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók).

Az összesített átlagos várakozási idő 2022-re elérte a kerek 30 napot. Hozzá kell tenni azonban, hogy a 2019–2022 közötti 3 évben kevesebbet romlott (4 napot), mint a 2018 és 2019 közötti egyetlen évben (4,5 napot)!

Ha az elmúlt évek adatfelvételei során kapott tendenciát nézzük, jól látható, hogy az átlagos várakozási idő az elmúlt 6 év során folyamatosan növekedett.

Sebészeten a legrövidebb

Az adatfelvétel eredményei ismét bizonyították, hogy nagyon nagy különbségek vannak az egyes szakmák esetében. A legrövidebb átlagos várakozási idő az adatfelvételben szereplő 20 szakma közül továbbra is a sebészeten mérhető: 3,1 nap. A második legrövidebb idő a gyermekgyógyászat (7,7 nap), a harmadik pedig a fül-orr-gégészet (9 nap).

Ezzel nagyjából ki is merült azon szakmák köre, ahová 2 hétnél rövidebb idő alatt bejuthatunk, ugyanis a következő legrövidebb várakozási idők a pszichiátria (13,88 nap) és a nőgyógyászat (14,7 nap). Legrosszabb a helyzet az endokrinológiai (68,65 nap), a nefrológiai (63 nap) és az angiológiai (53,86 nap) szakrendelésen.

Javuló eredmények

Az elmúlt évek felmérései során rendre a kardiológiai szakrendeléseken mérték a leghosszabb várakozási időt, azonban ezúttal e szakterületé a mért legnagyobb javulás, 2019-hez képest közel 9,5 nappal rövidült az átlagos várakozási idő a kardiológiákon, így „csak” a negyedik legrosszabb lett a 48,72 napos átlaggal.

A gasztroenterológiai szakrendeléseken szintén közel 9 nappal rövidültek a betegfogadási listák, így a 2019-ben mért 40 nap 2022-re 31 napra csökkent.

Rajtuk kívül még a szemészeti szakrendeléseken látható érdemben javuló helyzet, itt 3,4 napos javulással majdnem pont az átlagosra (29,6 napra) rövidült a betegfogadási listák hossza.

Leghosszabb várakozási idő

A leghosszabb várakozási idő – a kardiológia már említett javulása okán is – ismét az endokrinológia szakmáé, több mint 68 napos átlaggal. Igazából a helyzet itt nem romlott érdemben, 2,5 napos a növekmény, de már 2019-ben is több mint két hónapot kellett várni az orvoshoz jutásra.

Sajnos az angiológia évek óta közismerten hiányszakma, a mért átlagos várakozási idő is folyamatosan nő. E trend sajnos folytatódott, újabb 11,5 nappal nőtt a várakozási idő, elérve az 54 napot.

Összesített átlagos várakozási idő
Összesített átlagos várakozási idő
Átlagos várakozási idő a diabetológián
Átlagos várakozási idő a diabetológián

Diabetológia

A diabetológiai szakrendelések az elmúlt évek során „egyenletesen” teljesítettek, sőt kisebb mértékű javulás volt tapasztalható. Most e trend megtört, és ezúttal egy markáns, 12,5 napos romlás volt mérhető, amivel 45 napra ugrott az átlagos várakozási idő.

Ebben szerepet játszhat a COVID-járvány közvetett hatása is.

Több szakmai megfigyelés jelezte, hogy a járvány időszakában a folyamatos gondozást igénylő, krónikus betegségben szenvedők hozzáférése romlott, nehezebb volt háziorvosi rendelésre is bejutni, így feltehetőleg ennek köszönhető az elmúlt évekhez képest több cukorbeteg megjelenése a szakrendeléseken.

Mit kellene tenni?

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a fentiek kapcsán ismét emlékeztetni kíván arra, hogy a betegfogadási idők változását monitorozni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni! A szövetség évek óta szorgalmazza a finanszírozó beavatkozását a fekvőbeteg-ellátásban már sikerrel bevezetett technikák alkalmazásával:

  • az intézményi teljesítményvolumen-korlátok célzott feloldása,
  • célzott többletfinanszírozás juttatása a betegfogadási listák csökkentésére,
  • kódkarbantartás a rossz finanszírozású szakmák valorizálására,
  • a háziorvosi gyógyszerfelírási jogosítványok kiterjesztése a nagy terhelés alatt levő szakmákban, így a szív- és érrendszeri betegségekben, ezzel csökkentve a szakrendelői terhelést.

Megjelent a diabetes2022/4. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!