Feltöltés dátuma: 2021.09.08.

D-vitamin

A napfény éltető ereje

Illusztráció

Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet

Napi patikai gyakorlatomban sokszor találkozom félreértésekkel, tévedésekkel a vitaminok és az ásványi anyagok, nyomelemek pótlása terén. A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Ezzel szemben az ásványi anyagok szervetlen sók (kalcium-, magnézium-, káliumsók), amelyek viszonylag nagyobb mennyiségben szükségesek a szervezetünknek. A nyomelemek szintén szervetlen sók, viszont kis mennyiségben szükségesek csak, általában pár milligrammos vagy mikrogrammos nagyságrendben.

Az anyagok ezen három csoportját, mivel a szervezetünk nem tudja előállítani (vagy bizonyos vitaminok esetében nem megfelelő mennyiségben), a táplálékkal tudjuk magunkhoz venni. Amennyiben ez nem történik meg, hiánybetegségek alakulnak ki. Talán emiatt terjedt el az a nézet, hogy a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket szedni étrend-kiegészítő formájában egészséges, gyakran feledve azt a két fontos figyelmeztetést, ami az étrendkiegészítők dobozán szerepel: „A fogyasztó az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl! Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet.”

Pedig ez a két mondat nagyon fontos, az egészséges élet és a betegségek megőrzésének alapja mindig a helyes és változatos étrend és a rendszeres mozgás, amit tablettákkal nem tudunk helyettesíteni, kiváltani.

A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek esetében is lehetséges túladagolás, és a hiánybetegségek mellett a túlzott szedés is tüneteket, betegséget okoz. Az autók motorjában is az olajszintet minimum és maximum szint között kell tartani, mindkét irányú eltérés esetén károsodik a motor. Ezért nem is javasolt általánosságban mindenkinek, rutinszerűen multivitamint szednie, vagy külön-külön vitaminokat, ásványi anyagokat, csak akkor, ha az életmód vagy valamilyen betegség miatt szükséges, esetleg hiánytünet vagy vérkép jelzi a hiányt.

NE

A nemzetközi egység (NE; angolul: international unit, IU) az a mértékegység a gyógyszertanban, ami az anyag biológiai hatása alapján méri a mennyiséget. Az NE tehát nem egy tömegmérték, ezért nem szokott súlyösszeg állni mellette, hanem a biológiai hatás mértéke. Az NE és a tömegmérték közötti váltószám minden anyag esetében fixen meg van határozva. Ez a váltószám azonban a különböző anyagok esetében más és más, mert az anyag hatásának mértékétől függ, mit számítunk egy alapegységnek. A C-vitamin esetében például 1 NE = 50 µg, míg a D-vitaminnál 1 NE=0,025 µg. Ez a mértékegység arra jó, hogy a különböző vitaminok, hormonok és egyéb biológiailag aktív anyagok egymással összehasonlíthatóak legyenek.

A napsugárzás hatása

Az eddig leírtak szempontjából a vitaminok közül a D-vitamin a kakukktojás, ugyanis tél végére a magyar lakosság 97 százaléka D-vitamin-hiányos megfelelő pótlás nélkül, ezért ennek a vitaminnak a pótlása mindenkinek javasolt, különösen a téli hónapokban, mivel a magyar étrend kevés D-vitamint tartalmaz és az ételek vele történő dúsítása sem jellemző. Magyarországon D-vitaminhoz alapvetően a napfény UV-B tartományának hatására jutunk.

A bőr D-vitamin-képző kapacitása hatalmas: nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására 10–20000 NE D-vitamin képződik. Pusztán napsugárzás hatására túladagolás mégsem alakulhat ki. Ennek oka, hogy túl sok UV-B sugárzás hatására már inaktív anyagok képződnek, és a bőr fokozódó pigmenttartalma is gátolja a D-vitamin-képzést. Általában 10–30 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő napsugárzás tavasztól őszig elegendő. A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és koratavaszi napsugárzás sajnos a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb, ezért nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez.

A D-vitamin hiányának okai

A D-vitamin zsírban oldódik, így a zsírszövetben hosszú időre (akár 2-3 hónapra) elegendő mennyiség raktározódik, azonban a hosszú téli időszak végére már kiürülnek ezek a raktárak.

A földrajzi elhelyezkedés mellett a D-vitamin-hiányra több tényező hajlamosít. Ilyen a túlsúly, mivel ugyanaz a mennyiségű D-vitamin ilyenkor nagyobb zsírszöveti térben oszlik el, ami alacsonyabb vérszintet okoz. A D-vitamin képződése az életkorral jelentősen csökken, ez magyarázza az idősek körében gyakran kialakuló hiányt. Fokozzák ennek kockázatát a máj- és epeúti betegségek, a vesebetegség és a terhesség is. Az anyatejben rendkívül kevés a D-vitamin, ezért pótlása a csecsemőknek elengedhetetlenül fontos. Kisgyermekkorban erről érdemes a gyermekorvossal egyeztetni.

A D-vitamin-hiány következményei

Az utóbbi évek intenzív kutatásai ellenére még számos megválaszolatlan kérdés van a D-vitaminnal kapcsolatban. Azt már tudjuk, hogy számos betegség kialakulásában rizikótényező a hiánya, de nem ismert például, hogy a hiány súlyossága (azaz, hogy mennyire alacsony a szintje) vagy az időtartama a fontosabb a betegségek elkerülése szempontjából, így az sem, hogy a téli hónapokra jellemző, minden évben megismétlődő D-vitamin-hiánynak van-e hatása a különböző betegségek előfordulására. Az biztos, hogy számos betegség fennállása esetén érdemes a szintjét laborvizsgálattal ellenőrizni, és orvos segítségével, akár vényköteles, nagy dózisú D-vitaminnal rendezni a súlyos hiányállapotot. Emellett minden felnőttnek ajánlott a téli hónapokban napi 2000 NE mennyiségben szednie, a napi biztonságos adag felső határa orvosi ellenőrzés nélkül napi 4000 NE.

De milyen fontos betegségek esetében kockázati tényező a D-vitamin-hiány?

A legismertebb a csontritkulás, súlyos esetben a csontok szerkezete is előnytelenül változik, a csonttörések kockázata fokozódik.

Számos vizsgálat kedvezőnek találta a D-vitamin-pótlást bizonyos légúti betegségek megelőzésében, például (pneumococcus, influenza, legionella által okozott) tüdőgyulladások esetében, valamint a súlyosan alacsony D-vitamin-szint növeli a tbc előfordulásának valószínűségét is. Összefüggést találtak az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága és az alacsony D-vitamin-szint között. További kutatások azt mutatták, hogy a kisgyermekkorban adott pótlása csökkenti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.

Szerepe van az autoimmun betegségek, az emlő- és vastagbéldaganatok kialakulásában, a termékenységet is előnytelenül befolyásolja, és számos bőrbetegség létrejöttében játszhat szerepet.

A normál szint előnyei

Magasabb D-vitamin-szint esetén ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek, mint a szívelégtelenség, a koronáriaszklerózis, a szívinfarktus és a stroke.

A D-vitamin különleges anyag még a vitaminok között is, hormonszerű hatásai a testünkben nagyon sokrétűek. Egy elemzés szerint a D-vitamin-szint normál tartományba történő emelése országos szinten csökkenthetné a csípőtáji törések számát, az 1-es típusú diabétesz előfordulását, az összes daganat gyakoriságát és az influenzás megbetegedések számát, ezzel becslések szerint az átlagélettartam akár 2-3 évvel nőhetne. Emiatt és a hiányállapot gyakorisága miatt Magyarországon talán az egyetlen olyan vitamin, amelynek a szedését minden egészséges embernek csak ajánlani lehet az őszi-téli hónapokban, a rizikócsoportba tartozóknak pedig vérszintellenőrzés és orvosi felügyelet mellett akár egész évben.

Dr. Kováts Boglárka klinikai gyógyszerész, a CEOSZ DiabPONT Továbbképző program szakértője

Megjelent a diabetes2021/4. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!