A fényvédelem fontossága

A napsütés számos jó hatása mellett sok bőrbetegség kiváltója is. Fontos szempont, hogy sok gyógyszer vagy gyógynövény szedése vagy külsőleges alkalmazása esetén bőrünk fokozottan érzékeny lehet, ezért érdemes e készítményeinket ilyen szempontból is átnézni, és ha szükséges, fokozott fényvédelemről gondoskodni.

Milyen fény ellen védekezünk? A fény úgynevezett ultraibolya (angolul: ultraviolet), azaz UV tartománya az, ami a bőrünkben károsodást okozhat, azon belül is elsősorban az UV-B és az UV-A. A napból érkező UV-sugárzás egy része a légkörben elnyelődik, nem jut el a bőrünkig. Gyakorlatilag a teljes UV-C-sugárzást és az UV-B-sugárzás egy részét az ózonpajzs elnyeli, ezért különösen fontos probléma napjainkban a fényvédelem, mert több bőrkárosító sugárzás ér minket a sérült ózonréteg miatt.

Emellett sok tényező befolyásolja, mennyi UV-sugárzás éri el a föld felszínét és így a bőrünket, például az évszak, az Egyenlítőtől való távolság, a légszennyezettség, a felhőzet és a páratartalom is csökkenti a mennyiségét (a teljesen felhős ég körülbelül 70 százalékkal), míg egy havas táj, vízfelszín a visszaverődés miatt növeli azt.

Természetes védekezőrendszer

Az UV-sugárzás károsító hatása ellen a bőrünknek természetes védekezőrendszere van. A verejtékünk tartalmaz egy urokánsav nevű fényvédő hatású anyagot. Másrészt a bőr elszarusodó hámrétege elnyeli az UV-sugárzás egy részét (az UV-C-t teljesen), ezért van az, hogy nyáron a bőrünk hámrétege megvastagszik, így védve meg bennünket.

A következő védelmi vonalat a bőr festéksejtjei alkotják, amelyek a melanin nevű festékanyagot termelik, ettől lesz a bőrünk barna, és ez nyeli el az UV-t, megvédve a bőr sejtjeit. Érdekes módon bőrtípustól függetlenül minden embernek nagyjából azonos mennyiségű festéksejt van a bőrében, a különbség abban áll, hogy a sötétebb bőrűek más összetételű és mennyiségű melanint termelnek. A sötétebb bőrtípusú emberek esetében ritkábban fordul elő bőrrák, viszont nehezebben észrevehető, és emiatt általában súlyos lefolyású a betegség. Ezért a sötétebb bőrtípusúak se vegyék félvállról a fényvédelmet!

Akkor van gond, amikor a fenti mechanizmusok nem szűrik ki az összes UV-fényt, az eléri és károsítja a sejtek magját és az örökítőanyagot. Sajnos az ózonvédelem meggyengülésével napjainkban sokkal nagyobb ez a mennyiség, bőrünk természetes védelmi mechanizmusai így már nem elegendőek.

Bőrrák

A túlzásba vitt napozás hatására elsőre a leégés az, amit észreveszünk, ez nem más, mint egy gyulladásos folyamat. Általában rövid ideig tart, de nagyon kellemetlen, viszont jól kezelhető pantenol- vagy rózsakivonat-tartalmú spray-vel. Extrém esetben szédülés, hányinger, hányás is jelentkezhet, ekkor viszont már forduljunk orvoshoz!

Az azonnal jelentkező tünetek mellett vannak hosszú távú hatásai is a túlzott napozásnak, a bőrünk nem felejt. A legveszélyesebb ilyen a bőrrák. Kialakulásában fontos szerepet játszik a hosszú távú, ismételt fényhatás, ezért leggyakrabban a test azon részein fordul elő, amelyet a legnagyobb dózisban, leggyakrabban ér az UV-sugárzás, így például a fülön, az arcon, a nyakon és az alkaron jön létre.

A legveszélyesebb típus a festékes bőrdaganat, a melanoma malignum, ez a leggyakoribb oka a bőrrák miatti halálozásoknak, sokszor gyorsan képez áttéteket. Megjelenése nem szimmetrikus, karéjos, elmosódott, két- vagy többárnyalatú. Kockázatát növeli:

• a sok aszimmetrikus anyajegy (főleg a fehér bőrű populáción);
• ha az illető fehér bőrű;
• korábbi, gyakori napégések, különösen gyermekkorban;
• az életünk során a bőrünkben „összegyűjtött” összes UV-sugárzás mennyisége, azaz mennyit voltunk összesen a napon.

Javaslom ezért mindenkinek az évenkénti bőrgyógyászati ellenőrzést.

A bőr nem felejt!

Cikkem legfontosabb üzenete, hogy a napfény okozta károsodás a bőrünkben az életünk során minden napon töltött órával és leégéssel gyűlik, halmozódik. A bőr soha nem felejt, egy életen át raktározza a „sérelmeket”, és idővel benyújtja a számlát. Különösen gyermekkorban rendkívül fontos a fényvédelem, a leégések megelőzése. Ezért nem szabad kisgyermekeket 3 éves kor alatt kitenni a közvetlen napsugárzásnak, viszont a fedetlen testrészeket még árnyékban is érheti UV-sugárzás, tehát fényvédő krémekkel védeni kell.

A napfénytől való védekezés nem csupán azt jelenti, hogy fényvédő krémeket használunk, hanem elsősorban kerüljük el a napfényt, amikor veszélyesen erős, például nyáron a déli órákban egyáltalán ne menjünk napra, és a napvédő krémek mellett ruhával, kalappal, napszemüveggel védjük magunkat!

Megfelelő védelem

A napvédő krémek fontos segítséget jelentenek a védelemben, de hogyan válasszuk ki a megfelelőt?

Jól ismert a fényvédő faktor, azaz az SPF rövidítés, de szerintem az kevésbé, hogy mit is jelent a mögé írt szám: a bőr saját védelme mellett napozással tölthető idő szorozva a naptej faktorszámával megadja a maximális időt, amit a napon tölthetünk a bőr leégése nélkül. Viszont ezt az időt nem hosszabbíthatjuk meg azzal, ha újra bekenjük magunkat, és azt se feledjük, hogy manapság védelem nélkül akár percek alatt is leéghetünk. Az SPF az UV-B-sugárzás elleni védelmet jellemzi. Az UV-A-védelmet a PPD (Persistent Pigment Darkening) szám jelzi, viszont ezt a gyártók nem kötelesek feltüntetni, nem is szokták. Viszont jó támpont a „bekarikázott UVA” jel, amit az európai szabályozás szerint csak az a napvédő kaphat meg, ahol az UV-A elleni védelem (PPD érték) nem kisebb, mint az UV-B elleni védelem (SPF érték) 30 százaléka, azaz az UV-A-sugárzás ellen is erősen véd. Javaslom, hogy keressük a termékeken ezt a jelzést, mert a bőrrák kialakulásban az UV-A is nagyon fontos szerepet játszik.

A napvédő krémekben kémiai és/vagy fizikai fényvédők találhatóak. A kémiai fényvédők nagy szerves molekulák, amelyek elnyelik az UV-sugárzást, úgy védenek bennünket, ahogy a melanin. A fizikai fényvédők kicsi részecskék (ásványok), amelyek visszaverik a fénysugarakat. Fontos hangsúlyozni, hogy önmagukban a fizikai fényvédők nem alkalmasak a megfelelő UV-A elleni védelemre, mert a részecskék mérete miatt a hosszú hullámhosszú UV-A-tartományt sokkal kevésbé tudják visszaverni, mint az UV-B-tartományt, ezért javaslom, hogy kombinált készítményt válasszunk.

A napfény másik káros hatása a bőrünkre a bőr öregedése. A bőr természetes öregedésekor a bőr egyenletes, halvány, száraz és finoman ráncos lesz, míg az UV-károsodás okozta öregedés durva, érdes, mélyen ráncos, tág pórusú, szabálytalan pigmentációjú bőrt eredményez. Ha a fénynek gyakran kitett területeket (például kézfej, arc) összehasonlítjuk az általában fényvédett területtel (ruha alatti terület), a fénynek kitett terület öregedése előrehaladottabb.

Gyógyszerek hatása

Nyári időszakban a gyógyszereinket is érdemes átnézni, mert sok készítmény van, ami fényérzékennyé teszi a bőrünket – használatuk mellett kerülendő a napfény. A teljesség igénye nélkül néhány: az akne kezelésére használt A-vitamin-származékok (isotretinoin), fájdalomcsillapítók, akár külsőleg is (a ketoprofentartalmú gélek, kenőcsök pont ezért vénykötelesek), szulfonamid típusú antibiotikumok és vércukor-gyógyszerek, szívgyógyszerek, vízhajtók (furosemid), a gyógynövények közül a depresszió kezelésére használt orbáncfű.

Ha bármilyen kellemetlen bőrtünetet tapasztalnak nyáron napozás hatására, bőrük érzékenyebbé válik a napsugárzásra, gondoljanak gyógyszer okozta fényérzékenységi reakcióra is, és kérjék gyógyszerészük tanácsát. Felírt új gyógyszer esetén is kérdezzenek rá, hogy szabad-e mellette napozni.

A napsütés előnyei

A napfénynek nem csak káros hatásai vannak az emberi szervezetre. A D-vitamin 90 százaléka a bőrben, napfény hatására keletkezik, ezenkívül előnyösen hat az anyagcserére, a hormonrendszer működésére és a közérzetre, fokozza a sejtek életműködését, a vérkeringést, pozitívan befolyásolja a hangulatot, növeli a szervezet ellenálló képességét, nyugodttá, kiegyensúlyozottá tesz, segít leküzdeni a depressziót, tágítja a nyirokereket, izzaszt és ezzel méregtelenít, segíti a sebgyógyulást.

Szóval nyugodtan élvezzük a napsütést, a veszélyes időszakon kívül, kora délelőtt, késő délután, fényvédőket használva.

Dr. Kováts Boglárka klinikai gyógyszerész,
a CEOSZ DiabPONT Továbbképző program szakértője