Oltassak, vagy ne oltassak?
A diabétesz kiemelt kockázati tényező a koronavírus elleni küzdelemben. Fontos megjegyezni, hogy a rosszul kezelt cukorbetegségről van szó! Ha jól kezelt cukorbetegséggel és erős immunrendszerrel megyünk neki a koronavírus okozta betegségnek, akkor sokkal jobb esélyünk lesz a gyógyulásra.
Komoly ez a koronavírus, vagy nem?
Komoly. Nagyon is. Míg tavaly tavasszal a világ sok más országához mérten úgy tűnt, hogy a magyar nép kevésbé fogékony a koronavírusra, idén ősztől a COVID nem kíméli a magyart, durván fertőzzük egymást, és rengetegen halnak bele.
A legrosszabb ebben a vírusban, hogy kiszámíthatatlan: egyáltalán nem lehet tudni, hogy valaki észre sem veszi a fertőzést, esetleg csak hapcizik tőle néhányat, vagy durván ledönti a betegség a lábáról, akár bele is hal.
Vakcinák pro és kontra
Magyarországon eddig ötféle koronavírus-vakcina volt elérhető, most érkezik a hatodik típus.
Technológiailag legmodernebbek a hírvivő RNS-alapú vakcinák, ahol az RNS utasítja a sejteket, hogy termeljenek tüskefehérjét, ami aztán kiváltja a T- és B-sejtes immunválaszt (ellenanyagtermelést). Ilyeneket gyárt a Pfizer/BioNTech és a Moderna.
Vannak a virálisvektor-alapú vakcinák, amelyek egy emberre veszélytelen adenovírus genetikailag módosított változatába csomagolják a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét kódoló mintát. Ilyet gyárt az Oxford/AstraZeneca, a Johnson & Johnson/Janssen, és ilyen az orosz Sputnik V is.
Itthon elérhető még a hagyományos, évtizedek óta használt technológia, amit az influenzaoltásnál is alkalmaznak: inaktivált SARS-CoV-2-vírust tartalmaz, amit aztán a T-sejtek veszélyesként ismernek fel, majd elkezdődik az antitestek képződése. Ilyen a kínai Sinopharm vakcinája.
Az egyes vakcinák közötti választást nem csak a tudományosan eddig igazolt tények, hanem az elérhetőség, a politika és mindenféle szubjektív szempont nehezíti vagy éppen könnyíti. Én nem szeretnék érvelni egyik vakcina mellett vagy ellen sem, de az biztos, hogy az összes segít abban, hogy ha el is kaptuk a COVID-fertőzést, enyhébb tünetekkel gyógyulunk ki belőle, és sokkal kisebb eséllyel halunk bele.
A vakcina hosszú távú hatásai
Ez üres bekezdés is lehetne, hiszen fogalmunk sincsen róla. Ezeket a vakcinákat pár hónapja kezdték el tömegével használni, eddig nagyon szigorú nemzetközi orvosi teszteken ment át mindegyik a rövid távú hatásokat igazolva.
Most a beoltott embereken élesben használva nézik a hatékonyságukat, de nincs a Földön, aki meg tudná mondani, hogy meddig tart a hatásuk, és hogy lesz-e bármelyiknek bármilyen hosszú távú mellékhatása.
Nyilván ez okoz az emberekben óriási bizonytalanságot: félünk, hogy a koronavírus-oltás nem is hatásos, félünk, hogy kinő a harmadik lábunk, hogy nem lehet gyerekünk, és őszintén szólva ezek teljesen érthető félelmek (a kinő a harmadik lábunk kivételével persze).
Oltassak, vagy ne oltassak?
Tegyük fel magunknak a következő kérdést: ha a cukorbetegség miatt az átlagnál veszélyeztetettebb vagyok a koronavírus-fertőzés szövődményeivel szemben, akkor mi a kisebbik rossz: a vakcina beadása, ami képes úgy megerősíteni az immunrendszeremet, hogy túléljek egy koronavírus okozta megbetegedést? Vagy a vakcina megtagadása a hosszú távú negatív hatásoktól való félelem miatt, és így lényegesen rosszabb esélyekkel nekifutni egy koronavírusos megbetegedésnek?
Még egy fontos szempont a társadalmi felelősségvállalás. Ahhoz, hogy a világ megszabaduljon a korlátozások miatti nyomorult életétől, a gazdasági visszaeséstől, el kell érnünk a nyájimmunitást, ehhez pedig az kell, hogy az embereknek legalább a 60 százalékát beoltsák, vagy átessenek koronavírusos megbetegedésen, és immunitást szerezzenek. Ez pedig belátható időn belül nem fog megtörténni védőoltás nélkül.
Cseh Tamás diabnavigator.hu