Feltöltés dátuma: 2021.06.13.

Milyen volt 52 éve?

Elég intenzív életet éltem 1969-ben, 22 évesen mindent szerettem volna megismerni! Könyvtárosként dolgoztam, egy klassz ifjúsági klubot vezettem, s boldog voltam, szerelmes. 22 évesen ez a természetes! Májusban megesküdtünk akkori szerelmemmel, majd jöttek a mézeshetek!

Zebegényből hazaérve hamarosan észrevettem, hogy áldott állapotba kerültem, boldog voltam, hisz nagyon szerettem volna már édesanya lenni! De valami nem stimmelt! Nagyon sokat ittam, ettem, s nemhogy gyarapodott volna a súlyom, hanem fogytam. Elvetéltem. A laborvizsgálat kimutatta, hogy 430 mg/l (kb. 24 mmol/l) a véremben lévő cukor mennyisége. Leküldtek a cukorbeteggondozóba Angeli főorvos úrhoz, s ő azonnal beutalt a kórházba.

Napi 8–12 vérvétel

Akkor jött az, ami ma már a kezdő cukorbetegeknek elképzelhetetlen: fekvés a kórházban, s inzulinra való ráállítása a szervezetemnek. Nem volt egyszerű dolog! Naponta 8–12 alkalommal vettek vért, hogy a labor meghatározza a vércukorértékemet – ekkor még nem voltak a ma használatos vércukormérők –, ehhez alakították az aktuális inzulindózist.

Meg kellett tanulnom, hogy miben mennyi szénhidrát van, mit ehetek s mit nem. Ami a legrosszabb volt számomra, hogy az édességet mellőzni kellett! Mert én addig sokszor a csokit is csokival ettem. Nagyon szerettem a krémest, a képviselőfánkot és az egyéb nyalánkságokat. Hát ennek vége lett! Tanultam, hiszen ahhoz, hogy minél előbb hazamehessek a kórházból, sok mindent meg kellett tanulnom.

Hogyan adjam az inzulint, hogyan kell a fecskendőt sterilizálni, hogyan szívjam fel a szükséges inzulinmennyiséget, hogyan adjam be a kristályos és a cinkprot inzulint? Miként állítsam össze a napi étrendemet, számoljam ki az étkezéseim szénhidrátértékét?

Sok lábas került a kukába

Abban az időben még csak 2 ml-es üveg fecskendők voltak, amelyeken 2 egységenként volt a beosztás. Hogyan kell szúrni? Milyen mélyre, milyen irányba? Azt is meg kellett tanulnom, hogy az egyik inzulint kell adni az étkezésekhez (ez volt a kristályos inzulin), az akkori bázisinzulin volt az elhúzódó hatású cinkinzulin. Ezt úgy kellett beadni, hogy külön-külön felszívni, a tűt levenni a fecskendőről úgy, hogy bent marad a szúrás helyén, majd elfordítani és így beadni a másik inzulint.

Azt is elmagyarázták, hogy minden bökés előtt ki kell főzni a fecskendőt és a tűt. Hogyan oldjam meg ezt a munkahelyemen? Vettem egy úgynevezett parátuszt, amiben alkohol volt, hogy sterilen tartsa a fecskendőt és a tűket. De azt is meg kellett tanulni, hogy hogyan kell sterilizálni. Kis piros lábasba gézlapokat tettem alulra, erre került rá a szétszedett fecskendő, a használt, átmosott tűk, a parátusz és a csipesz, amivel kiszedtem az eszközeimet! 20 percig kellett forralni a vizet ahhoz, hogy sterilek legyenek az eszközök!

Közben hol ezt, hol azt tett az ember lánya, s bizony egyszer csak azt éreztem, de büdös van! Odaégett a géz, mert a víz elfőtt a kis lábasból. Sok lábas került a kukába. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen balesetek után nem csak a lábaskát, de a fecskendőt és a tűt is sokszor kellett cserélni. Ez pedig nem volt olcsó játék, mert jó minőségű fecskendőt itthon nehéz volt találni, így egy ismerős révén Nyugat-Németországból szereztük be, a jó minőségű tűkkel együtt. Ezek nagyon meredeken voltak metszve és nem csorbult ki olyan gyorsan a hegyük, mint az itthon kapható tűknek.

file
Hír a Hajdú-Bihari Napló, 1968. augusztus 22-i számából (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Az első tollam gyönyörű volt

Majd jöttek az egyszer használatos műanyag fecskendők, amelyeket sokkal könnyebb volt kezelni. Ám meghatározták, hogy ezekből mennyit használhat a cukorbeteg. Ezek már korszerűbbek voltak, s nem kellett a napi sterilizálás. Megmenekültek a kislábasok!

Telt az idő – nem olyan sok – és jöttek az inzulinos tollak! Csodálatos eszközök voltak! Az első tollam gyönyörű volt! Ezüst színű, keskeny, ha a zsebedbe tetted, golyóstollnak látszott. Az ebbe tölthető patron 150 NE inzulint tartalmazott. Következtek a valamivel vastagabb, de nagyon jó eszközök, először fémből, majd műanyagból, amelyekben a patronok 300 NE inzulint tartalmaznak. Ma már a legkorszerűbb eszközök állnak a cukorbetegek rendelkezésére. A tollakat kezdi felváltani az inzulinpumpa, amely valójában egy miniszámítógép.

Örök hála Bantingnak és Bestnek azért, hogy élhetek még ma is! Nélkülük talán a 30. születésnapomat sem érhettem volna meg! S nem feledkezhetem el a mai fejlesztőkről, kutatókról, akik az új, korszerű inzulinokat kikísérletezték! Hisz 52 évvel ezelőtt még sertés hasnyálmirigyéből kinyert és finomított inzulint kaptunk, ma pedig már szintetikusan, génsebészeti eszközökkel előállított inzulinnal kezelnek bennünket orvosaink.

Ferkáné Pellérdi Zsuzsanna a Magyar Cukorbetegek Kaposvári Egyesületének elnöke, 52 éve 1-es típusú cukorbeteg

Megjelent a diabetes2021/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!