A dietetikus tippjei

Mire figyeljünk a húsvéti ünnepek alatt?

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, de a tavasz eljövetelét is ünnepeljük vele. A Hold állásának megfelelően márciusban vagy áprilisban tartjuk, amikor az idő már kedvez a népi hagyományoknak, a locsolkodásnak, a tojáskeresésnek. Az ünnephez természetesen hagyományos ételek is társulnak, amelyekről a cukorbetegeknek sem kell lemondaniuk, csak oda kell figyelniük néhány dologra.

Vegyük sorra a húsvéti asztal kínálatát, és nézzük meg, mi az, amin tudunk változtatni az eredeti recepthez képest, amivel nem szegjük meg a diétánkat, de együtt fogyaszthatjuk kedvenc ételeinket a családdal!

Tojás

A húsvét legfontosabb alapanyaga, az újjászületés jelképe a tojás.

Cukorbetegség esetén is fogyasztható, hiszen szénhidráttartalma nincs, ezért a vércukorszintünket nem emeli meg. Emellett jól hasznosuló fehérjeforrás, napi fehérjebevitelünket tehát növelhetjük vele. A tojásfogyasztásunk azonban legyen mértékletes, amennyiben magas a koleszterinszintünk. Ebben az esetben húsvét alkalmával is legyünk figyelemmel diétánkra, és ne fogyasszunk többet napi 1-2 darabnál. Fontos tudni, a koleszterin nagy része a tojássárgájában található. Szintén figyeljünk oda vesebetegség esetén, amennyiben kezelőorvosunk fehérjeszegény diétát írt elő számunkra.

A tojást számos variációban elkészíthetjük. Húsvét ünnepén a leggyakrabban keményre főzött – és színesre festett – formában kerül az asztalra, de népszerűek a különböző tojáskrémek is, amelyeket friss zöldségekkel tálalhatunk.

Sonka

Szintén nem maradhat le a húsvéti asztalról a sonka. A sonkafogyasztás hagyománya nem vallási okokra vezethető vissza, sokkal inkább a téli disznóvágásokhoz köthető. Régebben ugyanis, amíg nem volt hűtőszekrény, a füstöléssel, pácolással tartósított sonka bírta legtovább, és mire jött a tavasz, ez maradt az éléskamrában.

Vallási jelképnek inkább a bárányt tartjuk, amelynek húsvétkor való fogyasztása jellemzően külföldön terjedt el. A sonka mint húsféle a cukorbeteg étrendjében szintén szerepet kaphat, hiszen nincs szénhidráttartalma. Ám a sonka vásárlásakor is érdemes a soványabb (akár pulykából készült) változatot választanunk, hiszen azok kalóriatartalma elmarad a zsírosabb típusú sonkákétól.

Kalács

Nincsen húsvét kalács nélkül! A kalács jellemzően fehér lisztből készül, így cukorbetegek részére nem előnyös a fogyasztása, hiszen gyorsan megemelheti a vércukorszintet. Azonban egy kis odafigyeléssel el tudjuk készíteni mi magunk is otthon a kalácsot cukorbetegbarát változatban, teljes kiőrlésű liszt hozzáadásával, cukormentesen. Ebben az esetben is számolnunk kell természetesen az elfogyasztott kalács szénhidráttartalmával, azonban nem kell számítanunk hirtelen és magas vércukoremelkedésre.

Ha kalácsunkat édes formában szeretnénk fogyasztani, kevés cukormentes lekvárt kenjünk rá, azonban ne feledjük, a lekvár gyümölcstartalmát ugyanúgy számolnunk kell, akkor is, ha nincs benne hozzáadott cukor!

Ahogy a kalács esetében, úgy a húsvéti süteményeknél is igaz, hogy érdemes otthon, a diétánkba illeszthető alapanyagokból elkészíteni. A hagyományos recepteknél a fehér lisztet javasolt legalább fele részben teljes kiőrlésű lisztre cserélni, illetve a cukrot energiamentes édesítőszerrel helyettesíteni. Általánosságban elmondható, hogy a receptekben szereplő cukor mennyiségét lecsökkentve sem kapunk „rosszabb” végeredményt, és ezzel már nagyban tudtuk csökkenteni az adott étel szénhidráttartalmát.

Friss zöldségek

A húsvét a tavaszvárás ünnepe is. Megjelennek az első friss zöldségek, a spenót, a snidling, a zöldhagyma, a spárga, a hónapos retek, az újhagyma. Tegyünk ezekből bőven a húsvéti asztalra, minden fogáshoz kínáljunk valamilyen friss zöldségfélét, ha lehet, minél többször nyers formában.

A zöldségekben rejlő rosttartalom eltelíti gyomrunkat, valamint segít lassítani az egyidejűleg elfogyasztott szénhidrátok felszívódását. A rostfogyasztás ezen felül nagyban segíti az emésztést is. A zöldségek vitamin- és antioxidánstartalma megvédi sejtjeinket a káros hatásoktól. Emellett a friss zöldségek magas víztartalma hozzájárul szervezetünk hidratáltságához, amit az egész testünk meghálál.

Alkohol

Az alkoholfogyasztásban az ünnepek alatt is legyünk mértékletesek. Kerüljük a tömény alkoholos italokat, a likőröket, koktélokat. Férfiaknak napi 2 dl, nőknek napi 1,5 dl száraz bor, esetleg pezsgő az a mennyiség, amelynek még nincs egészségkárosító hatása.

Javasolt az ünnepek ideje alatt is a megszokott étkezési ritmusunkat tartani. Vendégségben is akkor együnk, amikor az étkezés ideje van, a legtöbb gond ugyanis a kóstolgatásokból adódik. Nagyobb étkezések, például ebéd után menjünk egyet sétálni! A mozgás, a friss levegő nagyon jó hatással van az anyagcserénkre és az egész szervezetünkre. Frissebbnek, energikusabbnak érezzük magunkat tőle.

Zalai Noémidietetikus,
a CEOSZ DiabPONT Továbbképző program szakértője