Ki van a képen?

A címképen látható kisfiút szinte mindenki felismeri mint az első inzulinnal sikeresen kezelt beteget. 99 éve, 1922-ben adták be először az inzulint Leonard Thompsonnak a torontói egyetem kórházában – vagy mégsem ő volt az első?

Frederick Grant Banting sebész frissdiplomásként Torontóban nyitott praxist, óraadóként pedig John James Rickard Macleod élettani intézetében vállalt állást. Egy előadásra készülve olvasott Mering és Minkowski kísérletéről, ami alapján arra következtetett, hogy a hasnyálmirigyből kivonható egy vércukorcsökkentő anyag.

Banting támogatást kapott Macleodtól elmélete bebizonyításához Charles Herbert Best medikus személyében, aki segített neki a kísérletek végzésében. Rendelkezésükre bocsátott néhány kutyát is, kísérleti alanyként.

Bantingnek és Bestnek hamarosan sikerült is igazolniuk kivonatuk vércukorcsökkentő hatását, azonban a hatékony hormon előállításához még egy bonyolult tisztítási folyamatra is szükség volt. Ezt James Bertram Collip kémikus, a Torontói Egyetem Biokémiai Tanszékének későbbi vezetője 1921 végén hajtotta végre sikeresen.

Az első sikeres inzulinkezelés

1922-ben adták be az első inzulininjekciót, ami valóban hatásosnak bizonyult. Az első ember, aki inzulinkezelést kapott, egy 14 éves fiatalember volt, Leonard Thompson (1908–1935), akiről 1919-ben állapították meg, hogy diabéteszes. Mivel a betegség kezelésének más módját akkor nem ismerték, nagyon alacsony szénhidráttartalmú diétára fogták, ami épphogy elegendő az életben maradáshoz.

Leonard 1921 decemberében került a torontói egyetemi kórházba, kóma közeli állapotban, alig 30 kilóra fogyva. Szerencsés véletlen, hogy pont itt dolgozott Banting, és felajánlotta a szülőknek, hogy kivonatával kezeljék a fiút, akik ezt elfogadták. 1922 januárjában először Banting és Best kivonatát kapta a 14 éves fiatalember, majd 2 hét múlva Collip tisztított készítményét. Leonardot 1922 májusában hazaengedték a kórházból, még további 13 évig élt, halálát a diabétesz szövődményei okozták.

Nem lehet Leonard Thompson

Akkor hogyan lehetséges, hogy a nyomtatott sajtóban és a médiafelületeken mégis rengetegszer láthatjuk és olvashatjuk, hogy a képek őt ábrázolják? Lapunk is közölte a közismert fotót mint Leonard Thompsonról készültet, azonban be kell látnunk, mi is tévedtünk.

Leah Hooker kanadai édesanya, 3 gyermeket nevel, közülük legidősebb fia 1-es típusú diabéteszes. Carb Counting Mamma nevű honlapján osztja meg mindennapjaik történéseit, diabétesszel kapcsolatos trükkjeiket. Az első sikeres inzulinbeadásról készülő cikkéhez gyűjtött anyagot, amihez meg akarta találni az ikonikus kép eredetijét, hogy a tulajdonost megjelölhesse. Ekkor szúrt szemet neki, hogy a képen látható kisfiú nem lehet 14 éves.

Az ismert fotó az Eli Lilly and Company tulajdona és képaláírást is tartalmaz, amely szerint a bal oldali fénykép 1922. december 15-én készült, a páciens neve J. L. és súlya 6,8 kg. A másik fotó ugyanarról a páciensről készült 1923. február 15-én, súlya ekkor 13,2 kg volt. Ezek a testtömegadatok ellentmondanak a Banting által feljegyzetteknek, ráadásul Leonard Thompson inzulinterápiáját 1922 januárjában kezdték, nem pedig decemberben. Májusban hazaengedték a kórházból, tehát nem lehetséges, hogy decemberre 6,8 kg-ra fogyott volna. A J. L. monogram sem valószínű, hogy a Leonard Thompson nevet rejti.

Akkor ki ő?

Ezt a kisfiút az Eli Lilly and Company által gyártott inzulinnal kezelték, azt sajnos nem tudjuk pontosabban, hogy ki ő, mindössze annyi információ nyilvános, hogy 3 éves volt, amikor a képek készültek. Érthető is, ha a szülők nem akarták felfedni személyazonosságát. A gyógyszervállalat 1923-ban állította elő a világon elsőként a kereskedelmi forgalomban elérhető inzulint, az Iletint.

A nagy hatású képeket nem csoda, hogy felkapta a sajtó, hiszen a csont és bőr gyermek látványa felhívja a figyelmet az inzulin nélkülözhetetlenségére. Miután néhány nagyobb, diabétesszel kapcsolatos honlapon is szerepel, sokan átvették a képek és Leonard Thompson nevének összekapcsolását.

Somfai Katalin