Kérjük, vagy ne kérjük, s ha igen, melyiket?
Van, aki alig várja, hogy megkaphassa, van, aki visszautasítja. A választás joga a miénk, s bizony nem könnyű dönteni. Talán segíthetünk: megkérdeztük dr. Kiss Éva diabetológust.
– Jogosak-e az oltással kapcsolatos félelmek?
– A védőoltások elkötelezett híve vagyok. Egészségügyi veszélyhelyzet van, a katasztrófamedicina szabályai érvényesek. Mindent el kell követni, hogy megelőzzük a még nagyobb katasztrófát. A koronavírus nagyon súlyos betegség, végzetes következményekkel járhat. 14 hónapja kezdődött Vuhanban, 12 hónapja itt van köztünk Magyarországon. Mint oltásszervező azt tapasztalom, hogy az emberek most már rájöttek, hogy nagy a veszély.
Jelenleg ötféle oltás közül választhatunk – illetve amelyik épp megérkezett Magyarországra, azt osztják szét az oltó orvosok között. A háziorvosok döntenek – a hivatalos oltási terv keretei között –, hogy kit hívnak be az oltásra regisztrált pácienseik közül.
A két amerikai, a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcina új technológián alapul, ezért nincs velük kapcsolatban széles körű tapasztalat. Tudjuk, hogy magyar kutatónő, dr. Karikó Katalin nevéhez fűződik az úgynevezett mRNS-típusú vakcina, s ne felejtsük el, hogy ő 1985 óta foglalkozik ezzel a szakterülettel. Most a járvány idején kevés időt kaptak, de nagy anyagi forrást biztosítottak számukra, ezért sikerült rövid időn belül eredményre jutniuk és a gyártástechnológiát ipari szintre vinni. Ez a két vakcina nem szállítható ki lakásra, szigorúan szabályozott körülmények között, hidegben kell tartani őket, mert sérülékeny az a technológia, amibe a hírvivő RNS be van csomagolva.
– Hallani olyat is, hogy ezek az oltások megváltoztatják a genetikai állományt.
– Szirákon van egy magyar kutató, Lukács Noémi, ő a saját laboratóriumában kifejlesztett egy olyan antitestet, amely genetikai szenzorként működik. Olyan reagenseket készít, amelyek kimutatják, hogy az RNS-vakcina nem tartalmaz DNS-molekulákat. Ha tiszta a vakcina, nem változtatja meg a genomot. A sejtplazmába kerül be, a sejt tüskéket képez, s ahogy a szervezet találkozik ezekkel a tüskékkel, elkezd ellenanyagokat termelni a koronavírus ellen.
– A másik technológia lényege?
– Az AstraZeneca, illetve az orosz Szputnyik V vakcina lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy – megfázásszerű megbetegedést okozó – adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott „átoperált” adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz.
– És van a kínai, amely a régről ismert módszert alkalmazza…
– A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett vakcina elölt koronavírust tartalmaz, amely a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.
– Most, március elején leginkább kínai vakcinával oltanak. De sokan – egészségügyi szakemberek is – ellene kampányolnak.
– Engem zavar, hogy boldog-boldogtalan nyilatkozhat, befolyásolja az embereket, olyanok is, akik nem értenek hozzá. De azt tapasztalom, hogy a személyes tájékoztatás sikeres. Igen, nincs magyar nyelvű leírás a vakcina mellett, de a szakemberek elolvashatják az Országos Gyógyszerészeti Intézet tájékoztatóját. A szakirodalom szerint ez a régi technikára épülő vakcina mindenféle mutáció ellen véd, olyan adjuváns (hatásfokot növelő) anyagokat tesznek mellé, amelyek fokozzák az immunválaszt. Ennek ellenére nem tapasztaltunk mellékhatást, még lázat sem.
A kiszerelése viszont kifejezetten jó, gyors munkát tesz lehetővé, 5 óra alatt 100 embert tudtunk beoltani, és több helyen dokumentálni azt. Ha jó a kommunikáció és megvan a személyes kapcsolat, akkor nagy tömegeket lehet gyorsan beoltani, természetesen ügyelve arra, hogy ütemezve érkezzenek a páciensek és a távolságtartás szabályait be lehessen tartani. Az egész rendszer nagyon szoros kontroll alatt áll egyébként: oltás nem maradhat meg, nem veszhet el!
– A doktornő nem diabetológusként végzi az oltást, férje háziorvosi praxisába kapcsolódott be. De érthető módon külön odafigyel a cukorbetegekre. Számukra milyen veszélyt jelent az oltás?
– Nem jelent veszélyt. Nem kell felkészülni az oltásra, inkább csak lelkileg. Arra mondjuk ügyelek, hogy nem ebédidőben hívom be a diabéteszeseket. Sokkal nagyobb kockázatot vállal az a diabéteszes, aki nem oltatja be magát, mert a COVID-fertőzés nagyon felborítja a vércukrot. Persze az oltási helyen lehet bőrpír, fájdalom, megdagadhat a kar, ritkán hónaljban a nyirokcsomó megduzzadhat, sőt, előfordulhat hidegrázás, láz – de ezek elenyésznek a COVID okozta többszervi károsodáshoz képest. Allergiás reakcióval nem találkoztam. Asztmásokat is oltottunk, senkinek nem lett semmi baja.
Amennyiben egy beoltott mégis megbetegszik koronavírus-fertőzésben – megmenekül a kórháztól, a lélegeztetőgéptől, a haláltól.
H.V.
