Feltöltés dátuma: 2020.07.13.

Étkezési zavarok diabéteszesként

Rengeteg lelkes önkéntes és a Sportos Cukrosok segítségével új típusú edukációs programot hoztak létre, amelybe érintetteket és szakembereket is bevontak, céljuk a nehezebb témák közös feldolgozása, egyes tabuk ledöntése. Ez az írás csupán kedvcsinálója a programnak.

Illusztráció

Mit nevezünk étkezési zavarnak?

Ha a legmoderáltabb kutatások eredményeit nézem, akkor is 10 százalék feletti a diabéteszes fiatalok körében az étkezési zavarral küzdők aránya. Minden tízedik! Elképesztően magas ez a szám!

  • Anorexia nervosa: olyan testképzavarral járó kórkép, amelyben a betegek rendellenes félelmet élnek meg a súlynövekedéstől, ez pedig általában táplálékmegvonáshoz, rossz tápláltsági állapothoz és nagymértékű súlyvesztéshez vezet, ami párosulhat túlzott fizikai aktivitással.
  • Bulimia nervosa: szintén testképzavarral járó rendellenesség, ami falási rohamokkal, majd a súlygyarapodás elkerülésére önhánytatással, hashajtók, vízhajtók használatával jár.

Persze van egyéb kategória is, mint a túlevés. Ezek klinikai kritériumai igen szigorúak, ezért ritkán jut el a beteg a konkrét diagnózisig. Fennállhatnak önmagukban, vagy a diabétesszel együtt is.

Étkezési zavarok napjaink társadalmában

Nők

0,9–1,5%

Férfiak

0,5%

Kamasz lányok

3,8%

Kamasz fiúk

1,5%

Diabos kamasz lányok

37,9%

Diabos kamasz fiúk

15,9%

Ami minket érint: diabulimia

Itt gyakorlatilag az inzulin be nem adásával próbál súlyt veszíteni a delikvens. Ez egyértelműen eredményezi a diagnózis előtti vagy ahhoz hasonló életveszélyes állapotokat. Mégis, a kutatások szerint a diabétesszel élő nők 30 százaléka kipróbálja az inzulinmegvonással történő súlycsökkentést élete során legalább egyszer. Ráadásul a diabosok inkább fordulnak ehhez a megoldáshoz, mint hashajtókhoz vagy a hánytatáshoz, olyan helyzetbe sodorva magukat, amelyben háromszor nagyobb arányban és 13 évvel hamarabb halnak meg a kortársaikhoz képest.

Az érintettek köre kiskamaszkortól a fiatal felnőttkorig terjed. Kutatások kimutatták, hogy a 7 éves kor előtt diagnosztizáltak esetében jóval kisebb eséllyel alakulnak ki étkezési zavarok, mint a 7 és 19 éves kor között diagnosztizált cukorbetegeknél. Főleg nőkről beszélünk, de nem kizárólagosan.

Miért nem foglalkozunk vele?

Annak, hogy az érintettek nem kerülnek megfelelő gondozásba, millió oka van. Most csak néhányat említek.

A diabulimiának a mai napig nincs klinikai definíciója, azaz ez a betegség orvosi szempontból nem létezik. Étkezési zavart nem szűrünk itthon, többségében rövidek és felületesek az orvosi konzultációk.

Nagyon szigorúak a táplálkozási zavarok kritériumai. De a beteg attól még beteg, ha nem éri el ezeket a követelményeket, viszont ez jó alapot ad az orvosnak saját maga és a beteg megnyugtatására: nincsen baj.

A betegek kifejezetten jól titkolják étkezési zavarukat, sokáig maguk előtt is tagadják. Aminek a létezéséről sem tudunk, azzal hogyan foglalkoznánk, hogyan kérnénk segítséget?

Hallgasd meg a beszélgetést e témáról: https://youtu.be/GBTEnccgMIM

Ha érdekelnek az okok, a tünetek vagy a jelek, amelyeket észrevehetsz szülőként, családtagként vagy barátként, ha érdekelnek a megelőzés és a kezelés lehetőségei, akkor ajánlom még figyelmedbe a Terápiás Központ honlapját, a DiabAnyu és a diabmesék blogokat.

Bády Diána

Megjelent a diabetes2020/3. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!