Szerző: Herth Viktória Feltöltés dátuma: 2020.07.12.

Veszélyhelyzet háziorvosi szemmel

Az a gyanús, aki nem gyanús

Dr. Rosta László háziorvos, a Magyar Diabetes Társaság háziorvosi munkacsoportjának alelnöke, a digitális diabétesz munkacsoport tagja. Május 2-án beszélgettem vele.

Dr. Rosta László védőfelszerelésben a rendelőben
Dr. Rosta László védőfelszerelésben a rendelőben

– Manapság nem értelmetlen udvariasság, ha megkérdezzük valakitől: hogy van?

– Kiegyensúlyozott az életem, minden nap hasonló. A rendelés végeztével sportolgatok, olvasok, a három gyerekem itthon van, még szerencse, hogy kertes házban élünk és közel az erdő. De gondolom, nem erre kíváncsi – teszi hozzá a doktor úr.

Valóban, a háziorvosok helyzetéről, az egészségügyi alapellátásról terveztem a beszélgetést. Bár Rosta doktor sok háziorvost ismer, most elsősorban saját tapasztalatairól mesél.

Az emberek annyira veszik komolyan a karantént, amennyire mi

2003 óta él Felsőrajkon, megvásárolta a rendelőt, felújította, kézi gyógyszertárat is üzemeltet. Saját praxisa mellett a szomszédságban, Gelsén helyettesít évek óta, így összesen nyolc falu lakosait látja el.

Március 14-én, szombaton – emlékeznek, péntek este hirdette ki a kormány, hogy bezárnak az iskolák, hétfőtől veszélyhelyzet lesz – Rosta doktor találkozott a nyolc polgármesterrel, és elmondta, hogyan gondolja a következő heteket.

– Az emberek annyira veszik komolyan a karantént, a szabályokat, amennyire mi, mondtam nekik, s ők mindenben partnereim lettek. Március közepétől csak egy helyen van rendelés, a kollégák száma, az infrastruktúra, a fertőtlenítési kötelezettség csak ezt teszi lehetővé. Előzetes bejelentkezés szükséges, s elmondhatom, nem csak nekem jobb így, a páciensek is örülnek. Nem kell várakozniuk, azt a 15 percet, amit kapnak, valóban rájuk fordítom, nem zavar meg telefonhívás, hívatlanul belépő beteg. Facebook-oldalt is készítettem, pedig sokáig ódzkodtam tőle, amelyen minden tudnivalót megosztok a pácienseimmel.

Az élet egyik színtere az e-mail

A telemedicina nem idegen tőlem, az átlagnál többet foglalkoztam vele, mégis most két nap alatt valósítottam meg azt, amit különben másfél év alatt sem tudtam volna. Nálunk ma az élet egyik színtere az e-mail. A telefonhívásokat nem szeretem, megbeszélünk valamit a betegemmel, leteszem, mire leírnám, miről volt szó, újra csörög a készülék, elfelejtődnek dolgok. A leírt szavak megmaradnak, s nekünk, orvosoknak amúgy is mindent dokumentálnunk kell. Gyógyszerfelírási kérést e-mailen fogadunk. Március közepétől már 2000 levélen túl vagyunk. Nem gondolnák, de egy háziorvos havonta 3500–4000 receptet ír. Gyakran tanácsokat is e-mailen adok. Ez is jobb a szóbeli informálásnál, újra és újra elolvasható, könnyebb megérteni, megjegyezni.

– Akinek nincs számítógépe, vagy nem tudja megfelelően használni?

– A távoktatás miatt az unokák otthon vannak, ők segítenek, de a polgármesterektől ezen a téren is kaptam segítséget. Az idősek betelefonálnak a polgármesteri hivatalba, ott összegyűjtik a kéréseket, s továbbítják nekem. Mindenütt remekül működik a falugondnoki szolgálat, ők is szívesen közvetítenek. Persze vicces dolgok is történtek, például valaki olyan e-mail címről, amelynek nem a vezetékneve volt a feladója, azt írta, hogy Marcsi vagyok, és kérem a gyógyszereimet. Nem jöttem rá, kinek kell a recept.

– Hány cukorbeteget gondoz a nyolc településen?

– Összesen körülbelül 400 diabéteszes tartozik a két praxisba. Számukra kedvező döntések születtek a veszélyhelyzet idején. A Magyar Diabetes Társaság nyomatékos kérésére meghosszabbították a szakorvosi felírási javaslatokat, április végétől pedig az MDT és a CEOSZ javaslatára a gyógyászati segédeszközöket – cukorbetegek esetében a tűket, tesztcsíkokat – fel lehet írni e-receptre. Egyszerűsödött az e-receptek kiváltási rendje is. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér jól vizsgázott. A fenti módosításokat tervezték már, a veszélyhelyzet meggyorsította a korszerűsítést.

– A háziorvosok többsége áttért a digitális rendelésre?

– Sokan rendelnek úgy, mint én, sok a kevert megoldás, de vannak, akik nem változtattak, és a régi, megszokott módon fogadják a betegeket. Az országban 6000-nél több háziorvosi körzet van, de az alapellátásnak nincs közvetlen felettes szerve, magunknak kellett mindent megszervezni. A védőfelszerelést nehéz volt beszerezni, ruhát például egy szobafestőtől kaptam. Azóta van tökéletesebb, de eleinte az is jó volt. A kormányzat kétszer biztosított 50 sebészi maszkot.

Nem teszek szemrehányást, erre nem lehetett felkészülni. Márciusban pánik volt, én magam is összevásároltam mindenfélét, amit később kidobtam, mert nem lehetett használni. Néhány fertőző betegre fel voltunk készülve, de arra, hogy bárki fertőzhet, nem számíthattunk. Most az a gyanús, aki nem gyanús, egészségesnek látszó emberek adhatják át a fertőzést. Ha maga az orvos adja át a betegséget, az külön nagy baj.

– Ha ön megbetegszik, mi lesz?

– Jó kérdés, nem tudom. Ezért vigyázunk nagyon. Én betegen is sok mindent meg tudok csinálni, olyan az informatikai rendszerem, hogy a nappalimban is fel tudom írni a gyógyszereket, de lélegeztetőgépen azért nem.

A mostani járványból tanulnunk kell

– A felszerelésekre visszatérve: a házi készítésű maszkok megfelelőek?

– Orvosi használatra semmiképpen! Ha csak futólag találkoznak emberek, buszon, boltban, akkor jó. De rendszeresen mosni és vasalni kell, mert ha nem tesszük, baktériumtenyészet is kialakulhat benne.

– A koronavírus mellett alig esett szó a „szokásos” influenzáról…

– Teljesen visszaszorult, épp a szigorú korlátozások miatt. Hihetetlen mértékben lecsökkent az antibiotikumok használata idén kora tavasszal. Ez is bizonyítja, hogy a mostani járványból tanulnunk kell, megőrizni a rendelőben az előzetes időpont adását, a távkonzultáció lehetőségét, s mindent, ami könnyebbé és biztonságosabbá teszi az orvosi gondozást, ellátást.

Herth Viktória

Megjelent a diabetes2020/3. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!