Feltöltés dátuma: 2019.11.13.

Vízilabda: diabéteszes bajnokok

Izgalmas sporteseményre kaptunk meghívást nyár elején: a vízilabda-serdülőbajnokság kétmeccses döntőjét a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI SE) és a Ferencváros vívta egymással. Miért érdekes ez egy betegtájékoztató lapnak? Mert mindkét csapatban játszik diabéteszes, az FTC-ben Gyapjas Brendon (kapus) és Gál Sándor, Sasa; a KSI-ben pedig Keszthelyi Atilla. Így a kétmeccses döntő első percét megelőzően tudni lehetett, hogy mindenképpen lesz diabéteszes a bajnok pólósok között.

Illusztráció.
Gyapjas Brendon, Keszthelyi Atilla és Gál Sándor „Sasa”
Gyapjas Brendon, Keszthelyi Atilla és Gál Sándor „Sasa”

Mindhárman nagyon komolyan veszik a sportot, mindent megtesznek álmaik eléréséért. Ketten már tagjai a korosztályos magyar válogatottnak, ami biztos jele annak, hogy jó úton haladnak.

– A diabéteszessé válásotok előtt is vízilabdáztatok, vagy később kezdtétek?

Ati: Amikor kilencévesen diagnosztizálták a diabéteszemet, sportot kellett választanom, hogy megfelelő szinten tartsam a cukromat. Akkor alakult egy vízilabdaklub Gyöngyösön, ahol laktunk. Elmentünk egy edzésre, majd rá egy évre elkerültem Egerbe, meghívott játékosként. Onnantól, 10 éves korom óta versenyszerűen űzöm ezt a sportot.

Brendon: Én jóval előtte kezdtem el a vízilabdát, már hat éve sportoltam. Az első kérdés, amikor bekerültem a kórházba az volt, hogy folytathatom-e. Legnagyobb álmom, hogy híres vízilabdázó legyek.

Sasa: Én egy éve vízilabdáztam, amikor kiderült a cukorbetegségem. Ez már hét éve volt.

Illusztráció.

– Miért épp vízilabda?

Ati: A víz nem roncsolja annyira az ízületeket, mint mondjuk a kézilabda, nekem még az jött számításba. A vízilabdát megszerettem, úgyhogy maradtam.

Brendon: Apukám azt mondta, hogy választhatok, vagy focista leszek és nagyon gazdag, vagy azt csinálom, amit szeretek, azaz vízilabdázó leszek. Egyértelmű volt a döntés, a víz mindig nagyon vonzott.

Sasa: A szüleim először azért küldtek a medencébe, hogy megtanuljak úszni, megszeressem a vizet. Később mondták, hogy próbáljam ki a vízilabdát, s ez az úszásnál is jobban tetszett.

– A csapattársak, az edzők a szakosztálynál hogyan fogadták a cukorbetegségeteket?

Ati: Természetesen fogadták, mondtam nekik, hogy normális tartományban van a vércukorszintem. Edzésen és meccsen sem kell kijönnöm a vízből, eszem előtte, ellenőrzöm a vércukorszintemet, inzulint adok, ha kell.

Brendon, Sasa: Könnyedén fogadták, nem befolyásolja semmiben a csapat munkáját.

– Inzulinpumpa vagy pen? Szenzort használtok?

Brendon, Sasa: Pen. Szenzort nem használunk.

Ati: Pennel adagolom az inzulint, pumpát fél évig használtam, de nem tudtam összeegyeztetni a sportot a pumpával. Nagyon kemény küzdelem zajlik a medencében, a kanül sem bírná. Szenzort használok, Bécsben helyezték a bőröm alá, észrevehetetlen, nem zavar a vízben sem edzés, sem mérkőzések alatt.

Illusztráció.

– Hány edzés van egy héten, milyen intenzitással?

Ati: Hetente öt napot edzünk, vasárnap szezonban meccs van, szombat pihenőnap. Általában két óra vízi edzést egy óra tornatermi edzés követ. Hétfőn, kedden csak úszni szoktunk, pénteken a hétvégére gyakorlunk.

Brendon, Sasa: Nálunk minimum heti hat edzés van. Persze, ha van idő, lehetőség, akkor még maradunk edzések után is gyakorolni, gyakran pluszedzésnapot is beiktatunk.

– Milyen vércukorszinttel szoktatok nekimenni egy meccsnek?

Ati: Próbálom 8-ra beállítani. Edzés, meccs előtt két órával ennyinek kell lennie ahhoz, hogy kitartson a végéig. Megvan a megszokott szénhidrátmennyiségem, amit beviszek.

Brendon: Mérkőzésnapon sűrűbben mérjük a vércukorszintet, minden étkezés előtt és után. Én a mérkőzéseknek általában 10-es értékkel megyek neki.

Sasa: Én kevesebbet adok mérkőzésnapon inzulinból, illetve mindig van nálam pluszszénhidrát, csoki és gyümölcslé. Én is a 10-zel vagyok nyugodt.

– Hogyan képzelitek a sportkarriereteket?

Ati: Kezdetben azért csináltam, hogy egészséges legyek – a fő célom változatlanul ez. Ám ahogy egyre feljebb kerülök a „ranglistán”, szeretnék bekerülni a válogatottba. Később pedig eligazolni egy nagyobb ­csapathoz.

Sasa: Tavaly és idén nyáron is Amerikába utaztam, vízilabdatáborba, ott szeretnék majd egyetemre járni. Befejezése után pedig itthon szeretnék az első osztályban sportolni.

Brendon: Én Magyarországon szeretném folytatni, a Fradinál. Szeretnék a felnőttcsapat stabil tagja lenni. Álmom a felnőttválogatottság, Európa-bajnokságon, olimpián az aranyérem.

– Hosszú távon is összefér a vízilabda és a diabétesz?

Brendon: Az álmaimat nem fogom egy ilyen betegség miatt feladni!

Sasa: Ez egy állapot, nem tekintek betegségként a diabéteszre, még ha néha kihívások elé is állít.

A serdülőbajnokságot végül idén az FTC csapata nyerte, de a diabétesz tekintetében mindhárman bajnokok.

Béki János

Megjelent a diabetes2019/5. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!