Gyermekdiabétesz-Konferencia a Közép-európai Egyetemen

Diabétesszel a világ tetejére? Igen!

A címben azonnal adódik két magyarázni való; a helyszín azért lett – a meghirdetettől eltérően – a Közép-európai Egyetem (CEU), mert annyian jelentkeztek a budapesti tanácskozásra, hogy új terem után kellett néznie a szervező Szurikáta Alapítvány kuratóriumi elnökének, Kocsisné Gál Csillának.
A másik magyarázni való a „Diabétesszel a világ tetejére?” kérdés. Ezt a címet viselte az egyetlen előadás, amelyet közösen hallgathattak meg gyerekek és szülők. Ettől eltekintve az ifjak és a felnőttek külön-külön figyelték pedagógusok, pszichológusok, orvosok nekik szóló előadásait május 11-én, egy borús szombaton.

Nézőpont kérdése?

Bár két csoportban zajlott a konferencia, ezen a napon minden azért történt, hogy a felnőttek, szakemberek és szülők a lehető legtöbb védelemmel láthassák el a célközönséget, a kisebb-nagyobb gyerekeket, akik az életben való eligazodás nehézségei mellé megkapták a diabétesszel való küzdelmet is. Csak aki benne van, tudja, milyen nehéz ez így együtt. Vagy nem is annyira? Nézőpont kérdése?

A kamaszlelkekhez való közeledésről, a „Kamasz-kórról” Máté Orsolya pszichológus, az „Én, a diabéteszem és a világ. Hogyan mondjam el?” kérdéskörről pedig Deliága Éva gyermekpszichológus beszélt mély empátiával. A 10–18 éves, 1-es típusú diabétesszel élő kamaszoknak ezalatt Balatoni József történelemtanár és élménypedagógus, azaz Jocó bácsi tartott rendhagyó osztályfőnöki órát, majd Erdős Sándor orvostanhallgató szólította meg őket „Lépj be a virtuális valóságba!”– címmel. Együtt zenéltek Máté Orsolya és Tamás Réka pszichológusokkal, Stánicz Nikolett zeneterapeutával és beszégethettek Végh Dániel fogorvossal, valamint Gáspár Lívia és Brády Diána bloggerekkel.

Az iskolai bántalmazásról

Galambos Attila tanulásszervező, tréner és publicista a felnőtteknek ezúttal az iskolai bántalmazást helyezte a központba. Arra a helyzetre javasolt megoldásokat és keresett stratégiákat, amelyben minden fél szenved.

„Sem a magyar oktatási rendszer, sem a szülők nincsenek felkészülve a kezelőrutinok kialakítására” – szögezte le, és a bántalmazás mint helyzet szereplőit sorra véve azt javasolta, hogy a felnőttek, pedagógusok, szülők, illetve szemtanúk ne hagyják egyedül a sértett gyermeket, aki nem tudja magát megvédeni. El kell érni, hogy a fiatal merjen segítséget kérni! Az esetleges ismétlődés ne juttassa olyan állapotba, hogy az agresszióért önmagát hibáztassa. Nyugalommal, türelemmel, ha kell, sok-sok beszélgetéssel lehet elérni, hogy megszűnjön a bántalmazó helyzet.

Ha a rossz közérzet oka betegség, esetleg stressz, eredménnyel alkalmazhatjuk a meseterápiát, amiről Révész Liliána Renáta meseterapeutát, pszichológust hallottuk, és megtanulhattunk egyszerű és gyermekeink által is hasznosítható stesszoldó technikákat.

Hogyan lehet túlélni

A fiatalok és a felnőttek közös élménye volt Neszmélyi Emil Everest-csúcsmászó, felfedező, ügyvéd és sportjogász előadása. Rengeteg humorral, saját példáján keresztül mutatta be, hogy egy betegséggel küzdő ember is elérheti vágyait, ha megfelelően felkészül a kihívásra. Ő, aki asztmás betegséggel él, nem csak magyarként volt az első, aki a nehezebb oldalról, Tibet felől mászta meg a Mount Everestet, és tűzte ki a magyar zászlót a 8848 méter magas csúcsra 2016. május 20-án. (Két évvel azelőtt egy spanyol diabéteszes hegymászó, Josu Feijoo Gayoso az északi oldalról érte el a csúcsot.)

Neszmélyi Emil három és fél évig hetente öt napot készült a csúcsmászásra, minden veszélyt számba véve, egyenként gyakorolta be, hogyan lehet őket túlélni, hiszen a megcélzott magasságban többek között légzési nehézségre, eszméletvesztésre, a végtagok lefagyására lehet számítani, élet-halál kérdése a megfelelő fizikai erőnlét, azt pedig tudni lehetett, hogy mentőhelikopter „nem jár” azon az oldalon. Edzésképpen átúszta a Balatont, maratont futott, megmászta a Kilimandzsáró egyik csúcsát.

Indulás előtt tíz hónappal diagnosztizálták nála az asztmát. Hogy hogyan sikerült a próba, elég volt csak nézni az energikus, csupa erő embert, aki sodró lendülettel mesélte kalandjait, azt hangsúlyozva a hallgatóságnak, hogy ha mindig a következő lépésre koncentrálunk, bármilyen messze is van, elérhető a cél.

Az ő egyik célja, amivel jól áll, valamennyi földrész legmagasabb csúcsának megmászása. 2019 januárjában az Antarktisz legmagasabb csúcsa, a Mount Vinson megmászására magával vitte a Szurikáta Alapítvány zászlaját, ezzel támogatva az alapítvány adománygyűjtő kampányát a Deliága Éva, Lovász Hajnalka: Újratervezés – megküzdést segítő könyv az 1-es típusú diabétesz világához szülőknek és gyerekeknek kiadvány megszületéséért.

Őrsi Ágnes