Szerző: Herth Viktória Feltöltés dátuma: 2019.03.09.

Beszélgetés Faragó András színművésszel

Nem szoktam csalni

Illusztráció.

– A tudatlanság nyugalmával éltem az életemet – nyilatkozta a kezdetekről Faragó András, a Budapesti Operettszínház művésze egy vele készült korábbi interjúban. – A cukorbetegséggel való találkozásom igazi horrorfilm volt. Akkor szembesültem vele, amikor amputálták az ujjam. Egyszer csak észrevettem, hogy feketedik a lábujjam. Elkezdett üszkösödni. Kenegettem mindenféle krémmel, nem is fordult meg a fejemben, hogy cukrom van.

Pedig az volt, nem is akármennyi: 23 mmol/l. A lábujját amputálni kellett – a hiány nem zavarja, megszokta már –, és új életet kezdett.

Nem szakmailag, ezen a téren minden változatlan, sokat dolgozik, színpadon, filmekben játszik, és nagyon sokat szinkronizál. Néhány film, ahonnan ismerhetik: a Valami Amerika Mónikája, a Hacktion: Újratöltve Szűcse, a Tűzvonalban sorozat Lajosa.

No, és a Gálvölgyi Show, ahonnan szinte mindenki ráismer, a „Gyúrunk, vazze?” szállóigévé vált. Ülnek a gépeken és megbeszélik a világ dolgait. (Telefoninterjúnk során, a sport kapcsán megkérdeztem, jár-e konditerembe. Mosolygós hangon válaszolta: Csak Gálvölgyivel.)

A három zsömle paradoxonja

De ne szaladjunk előre. 2014-ben kiderült a 2-es típusú diabétesz, napi négyszeri inzulinra állították, és már ott, a kórházban elkezdett tanulni.

– Furcsálltam, hogy három zsömlét adtak, én korábban sem ettem fehér zsömlét. Így van kiszámolva, mondták. Számomra ez a róka fogta csuka esete: kiadagolni az ennivalót, s ahhoz mérni az inzulint. Én azóta is fordítva csinálom: kevesebb szénhidrátot eszem, abból is a jót, így egyre kevesebb inzulin kellett. A napi négyszeri szúrás először kettőre csökkent, majd egyre, végül Halmos professzor úr, a kezelőorvosom úgy döntött, próbáljuk meg a tablettákat. Működött, sőt, működik, azóta sem inzulinozom magam, s az értékeim jók. Evés után mérek 7-et.

Azon hirtelenjében András megszabadult 30 kilótól, s ezt a súlyt azóta is tartja. (Igaz, tavaly szívproblémák, vizesedés miatt majdnem visszajött a 30 kiló, de vízhajtóval azóta is kordában tudja tartani a súlyát.)

Tudom, mit eszem

Nagyon szeret főzni, számára kikapcsolódást jelent. Ha dolgozni megy, viszi magával az ételt a színházba, szinkronstúdióba.

– Így tudom, mit eszem!

Ami nem egészséges, vagy „csak” nem tesz jót a vércukornak, kikerült az étrendjéből. Krumpli helyett csicsókát, édeskrumplit fogyaszt, ha pürét készít, zöldségekből főzi. Rizst sem eszik, helyette kölest, hajdinát, bulgurt, kuszkuszt. Ha időnként megkívánja a tésztát, durumlisztből készültet választ. Szereti a süteményeket, maga is szívesen készíti, maglisztekből, édesítővel ízesített töltelékkel.

– Nem hiányzik a sült krumpli?

– Nem. Töröltem az agyamból. Minden az agyban dől el. Nem szoktam csalni, ami nem jó számomra, azt nem eszem.

Nordic walking

Táplálékkiegészítőt szed, egy cég „arca” lett, de a fahéjra is esküszik. A kávéját mindig fahéjjal issza, nyáron a viszonylag magas glikémiás indexű görögdinnyére is szór belőle. Nagyon finom – ajánlotta, hogy próbáljuk ki –, és mérsékli a felszívódás tempóját is.

Ahogy már mondtam, a mozgásról is beszélgettünk. Tehát konditerembe nem jár, viszont van a kertjében pingpongasztal, használni is szokta. A Magyar Bábus Biliárd Egyesület országos elnöke, lovas-tanár, fogathajtó, de a valódi mozgás számára – ahogy a CEOSZ tagjai számára is – a nordic walking. Faragó András Tahitótfaluban lakik, a Duna partján vagy a hegyek felé szép utakon tud gyalogolni.

Itt befejeztem a cikket, s korrekt módon elküldtem interjúalanyomnak, ő olvassa először, s ha változtatást kér, jelezze. Pár perc múlva jutott eszembe, hogy nem kérdeztem meg egy fontosat: hogyan viszonyul diabéteszéhez a környezete, családja és a nagyközönség? S miért vállalja a nyilvánosságot? Újabb levélben leírtam e kérdéseket.

Este felhívott, s félnapos telefonismeretség után, mintha régi ismerősök lennénk, folytattuk a beszélgetést. (Közvetlen, kedves ember Faragó András, semmiféle celeb-allűr nem jellemzi.)

Rutinná kell válnia

– Először mindenki megijedt, a szüleim, a gyerekem, a párom, talán még nálam is jobban. Pedig én is úgy gondoltam akkor a kórházban, hogy vége a világnak. Aztán ahogy látták a javulást, én pedig az alagút végét, ők megnyugodtak, én pedig rájöttem, hogy nem történt semmi. Ugyanolyan teljes életet élek, mint korábban.

Persze változtak dolgok. Párja azonnal vett egy grammos mérleget, az első időszak – ahogy annak lennie kell – a mérés és a számolás jegyében telt. Mára rutinná vált az új étkezés.

– Rutinná kell válnia! Semmit nem eszem, amiben cukor van, de eszem édességet. Sajnos tönkrement, de nekem volt itthon cserépben stevia. Annak milyen édes a levele! Sütünk süteményt, olyan alapanyagokból, amit megehetek. Eszem egy kockát, az jólesik és elég. Nem győzöm hangsúlyozni: agyban dől el minden! El kell határozni: nem eszem krumplit! S attól kezdve az ember nem is kívánja.

Senki ne kerüljön ilyen helyzetbe

De nem csak az ő fejében, családtagjaiéban is változás történt.

– Tanyasi gyerek vagyok, nálunk sütemény, kelt tészta mindig volt otthon. Édesanyám is váltott, nekem teljes kiőrlésű lisztből süt, kiadagolja, ha kell, lefagyasztja, s amikor megyek hozzá, megeszem egy darabot.

Faragó András a példa, hogy a 2-es típusú diabétesz életmódváltással visszafordítható. Ezért vállalja nyíltan diabéteszét. S azért, hogy a megelőzésre felhívja a figyelmet. Nála évekkel korábban mértek már 8-as cukrot.

– De senki nem szólt, hogy egy ekkora, magas vérnyomású, kövér ember figyeljen már magára, a 8-as cukorból baj is lehet. Senki ne kerüljön olyan helyzetbe, mint én kerültem – ezért beszélek a diabéteszemről.

Herth Viktória

Megjelent a diabetes2019/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!