Adókedvezmény
A cukorbetegek „adóigazolásával” kapcsolatban az utóbbi időben több kérdés érkezett szerkesztőségünkhöz, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos jogszabályi hátteret, és igyekszünk válaszolni a leggyakoribb kérdésekre.
Milyen jogszabály alapján vehető igénybe az „adókedvezmény”?
A betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény) jogszabályi hátterét a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény adja. Ez felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben meghatározza azon betegségek körét, amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősülnek. Előbbiek alapján a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet tartalmazza az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket, ezek között szerepel a cukorbetegség is.
Kik jogosultak a kedvezményre?
Az 1-es típusú diabétesz (inzulindependens cukorbetegség) bármilyen formája (BNO kód: E1000–E1090) és a 2-es típusú diabétesz (nem inzulindependens cukorbetegség) szövődményes formái (BNO kód: E1100–E1170).
A szövődmény nélküli esetekben (E1190) a 2-es típusú cukorbeteg tehát nem jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ugyanez a helyzet a gyakorlatban nem alkalmazott E1180-as kód (nem inzulindependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel) esetén is.
Az igényjogosultságot a betegségkód (BNO) és nem a kezelési mód (diéta, tabletta, inzulin) határozza meg. Tehát a csak diétás kezelésben részesülő 2-es típusú cukorbeteg is jogosult lehet a kedvezményre, amennyiben igazolt szövődménye van, viszont a szövődménymentes még akkor sem, ha napi többszöri inzulinkezelésben részesül.
Ki adja az igazolást?
A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet intézkedik a súlyos fogyatékosság minősítéséről és ennek igazolásáról. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására első alkalommal mindig csak a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Cukorbetegség esetén az állapot véglegesnek tekinthető.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító adatokat tartalmazó igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki. Tehát az „adóigazolás” kiállítása nem feltétlenül diabetológiai szakellátóhelyi feladat, ezt a szakorvosi lelet (ambuláns lap, kórházi zárójelentés) alapján a beteg választott háziorvosa is kiállíthatja.
A jogszabály szerint az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni, ez utóbbi helyzet áll fenn cukorbetegség esetén. A mindennapokban a munkáltatók mégis gyakran évente kérik. Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül szükséges megőrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.
Utólagosan lehet kérni az adókedvezményt?
A kedvezmény utólagos érvényesítésére is lehetőség van. Ha valaki évek óta igazoltan jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, de ezt elmulasztotta kérni, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.
Mikortól érvényes és milyen összegű az adókedvezmény?
A jogosultság kezdetének annak a hónapnak az első napja számít, amelyben a minősítés kezdődött. Tehát, ha ez a dátum például február 12., akkor február hónapra már érvényesíthető az adókedvezmény, nem arányosítjuk napokra.
Az adókedvezmény mértéke havonta az év első napján érvényes minimálbér (ez most 149 000 Ft/hó) 5 százaléka, tehát 2019-ben 7450 Ft.
Ezt kétféleképpen lehet érvényesíteni: 1. a munkáltató felé tett adóelőleg-nyilatkozattal havonta, 2. az adóbevallásban, egy összegben. Az adóelőleg-nyilatkozat kitöltési útmutatóval együtt a NAV honlapjáról is letölthető.
Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász, kardiológus, diabetológus
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Győr
A CEOSZ DiabPONT továbbképző program szakértője
