Egyiptom
Az i. e. 1550-es évekből származik a felső-egyiptomi Ebers-papirusz, amelyen a cukorbetegség legrégebbi ránk maradt írásos említése olvasható. Az ókorban azonban még nem jelentett akkora problémát ez a világszerte egyre több embert érintő krónikus betegség, mint ma.
97 milliós lakosságával Egyiptom az arab világ legnépesebb országa, a közel-keleti és észak-afrikai régióban a harmadik legelhízottabb ország Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok után. A felnőtt lakosság 15 százaléka, több mint 8 millió fő diabéteszes, ami azt jelenti, hogy világviszonylatban az első 10 ország között van a diabéteszesek számát tekintve.
A modern életmód hatása
Az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott a diabéteszesek száma Egyiptomban, a Nemzetközi Diabétesz Szövetség szerint 2035-re ez a szám meg fog duplázódni. Az Egészségügyi Világszervezet 2010-es adatai szerint a férfiak 50, a nők 65–80 százaléka túlsúlyos. A diabétesz kialakulásának rizikófaktorai mind jelen vannak: a fizikai inaktivitás, a hasi elhízás, a mezőgazdasági növényvédő szerek jelenléte az élelmiszerekben, a hepatitis C és a megváltozott étkezési szokások.
A mediterrán régióban található ország tradicionális konyhájára jellemző a sok zöldség, gyümölcs és kevés állati fehérje fogyasztása. Manapság ugyanakkor nagyon magas a transz-zsírsavak fogyasztási aránya Egyiptomban, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
A modern nagyvárosokban egyre népszerűbb a lakosság körében a gyorsételek és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása. A szegényebb területeken, vidéki falvakban élők étrendje egyre nagyobb mértékben tartalmaz magas szénhidráttartalmú és zsíros ételeket.
Az étkezési szokásokat alakító tényezők
A munkaidő megváltozása figyelhető meg napjainkban, a korábbi két műszakos munkarendet felváltja a hosszú egy műszak, ennek pedig egyenes következménye a főétkezés későre tolódása. Míg korábban jellemzően az ebéd volt a legnagyobb étkezés, a vacsora pedig kisebb, könnyebb, manapság egy nagy késői főétkezéssé olvadt össze a kettő.
Nemcsak az étkezés idejében és mennyiségében figyelhető meg változás, hanem a fogyasztott ételek tekintetében is. Haliba Hassan Wassef táplálkozási szakértő öt éve vizsgálja az egyiptomiak táplálkozási szokásait: szerinte a cukor, a só és a zsír a három méreg, amelyek tönkreteszik az egészségünket, s az egyre népszerűbb, utcai árusoknál kapható gyorsételek pedig gyakorlatilag másból sem állnak.
Egyiptomban a szegények evési szokásait meghatározza, hogy mi érhető el lakókörnyezetükben, illetve azokat az élelmiszereket és alapanyagokat vásárolják, amelyeket az állam – segély formájában – támogat. Az állami támogatás pedig a magas szénhidráttartalmú, olcsón beszerezhető ételekre vonatkozik, fényezett fehér rizsre és tésztára, kenyérre, lisztre, cukorra, olajra, teára, amelyek üres kalóriát adnak alacsony tápértékkel. Egészséges gyümölcsöt egyre kevesebbet fogyasztanak, mert nagyon drága. Mivel a segélyprogram a magas szénhidráttartalmú ételek vásárlását támogatja, a lakosság szegény rétege alultáplált és elhízott lett egyszerre.
Egészségesebb életmód kialakítása
Táplálkozási szakértők egyértelműnek látják, hogy a kormánynak változtatnia kellene azon, hogy mely élelmiszerek tartoznak a támogatottak közé, mert az ártámogatás túlzott használatra buzdítja az igénybevevőket. Ha az egészségesebb ételeket lehetne segéllyel megvásárolni, akkor azokat fogyasztanák nagyobb mértékben. A friss gyümölcsnek és zöldségnek szerepelnie kellene a listán. Míg az ország lakói nem jutnak hozzá, exportáljuk ezeket – mondja Wassef. Az olcsón, könnyen hozzáférhető, utcán árusított ételek helyett egészséges választási lehetőséget kellene kínálni. Nagy tömegeket érint ez a befolyásoló tényező, mert a lakosságnak körülbelül 80 százaléka kihasználja a lehetőséget a támogatott vásárlásra.
Cukor nélkül nem tudunk élni
2016-ban hiánycikké vált a cukor azokban a boltokban, ahol a kormány által kiadott elektronikus kártyával lehet beszerezni a segélyezett élelmiszereket. Egy hét alatt a cukor hiánya már-már népfelkelést váltott ki, erről a New York Times is beszámolt. A megszólalók a cukrot alapvető élelmiszernek tartják, ami nélkül nem tudják elképzelni mindennapjaikat. Az átlagos egyiptomiak sok fekete teát fogyasztanak, ráadásul minden csészéhez több kanál kristálycukrot tesznek. A nemzeti puding, amely gyakorlatilag cukorból áll, nem hiányozhat a legtöbb család reggelijéből.
Az elnök népszerűsége nagyon visszaesett, az emberek negatívan gondolnak rá, amiért nem gondoskodik a megfelelő cukorellátásról. Az országnak az elfogyasztott cukor körülbelül negyedét importból kell beszereznie. Ez nem érkezett meg időben, ezért fogyott el a segélyezett cukor, a többi boltban pedig csak 1 kg cukrot lehetett venni fejenként.
Mohammad Nassier liberális politikus szerint arra világít rá a cukorláz, hogy az egyiptomiaknak ésszerűbb, egészségesebb mértékben kellene fogyasztaniuk ezt a szénhidrátforrást. Ha nem ennének az egészséges mértéknél jóval nagyobb mennyiséget, akkor megengedhetnék maguknak a teljes árú cukor megvásárlását. A politikus véleménye szerint a nehezebb hozzáférhetőség előnyös abból a szempontból, hogy így kénytelenek kevesebb cukrot fogyasztani az emberek, az országban ugyanis nagyon magas az elhízottak és a cukorbetegek aránya. A cukor ártámogatása helyett inkább az egészségügyre kellene többet fordítania a kormánynak a politikus véleménye szerint.
Egészségügyi befektetések
Az egészségügyi ellátórendszer átalakítására 530 millió USA dollárt fog a következő öt évben fordítani az egyiptomi kormány. A tervek között szerepelnek a családtervezésről szóló oktatások, a hepatitis C fertőzés visszaszorítása, illetve az egészségbiztosítás kiterjesztése minden állampolgárra. 600 egészségügyi intézményben és 27 kórházban terveznek fejlesztéseket. Az egészségügyi dolgozók létszámának növelésével az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítését tervezik. A hepatitis C fertőzés visszaszorítására kiterjesztik az ingyenes szűrésre jogosultak körét, 1 millió egység vér laborvizsgálatát tervezik. A krónikus, nem fertőző betegségek visszaszorítására 20 millió felnőttet fognak szűrésre hívni.
Jelentős kiadással jár a diabétesz, illetve szövődményei következtében kialakuló betegségek kezelése, ugyanakkor jelentős munkaerőkiesést is magával vonz, ami mind visszatartja az országot a növekedés és a fejlődés felé vezető úton, ezért is érdeke az államnak az egészségesebb életmód népszerűsítése. Több ország kormánya a cukrozott italokat és az egészségtelen, feldolgozott ételeket külön adókkal igyekszik kevésbé népszerűvé tenni, remélhetőleg az egyiptomi kormány változtatni fog az ártámogatott élelmiszerek körén.
Somfai Katalin
