Mérlegen a füst
Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is Füstmentes Nappá nyilvánították. A cukorbetegség megelőzése és terápiája kapcsán is az az egyik leggyakoribb tanács, hogy „hagyja abba a dohányzást!”. Csakhogy az is köztudott: a leszokás sokszor jár akaratlan hízással. A túlsúly pedig maga is kockázati forrása a diabétesznek, s gátja a terápiának. Érdemes-e hát megkínlódni e függőség leküzdésével? – ezt a kérdést tették mérlegre néhány hete a New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmányukban amerikai kutatók.
Nő a cukorbetegség esélye
Közel kétszázezer ember adatait húsz éven át követve azt az eredményt szűrték le, hogy a dohányzás abbahagyása rövid távon valóban növelte a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Akik leszoktak, azoknál az első 5–7 évben nagyobb lett e betegség megjelenésének az esélye, mint a tovább füstölőknél, ám az évek múlásával elenyészett ez a különbség. Az is kiderült, hogy a kockázat növekedésének nagysága egyenesen arányos a bekövetkezett súlynövekedéssel. Akik a leszokás után is tartották a súlyukat, azoknál nem nőtt a cukorbetegség esélye. (Az 5 kilogrammnál kisebb tömegnövekedésnek még nem volt jelentős hatása, az azt meghaladó hízásnál viszont jelentősen növekedett a diabétesz kockázata.)
Csökken a szív veszélyeztetettsége
Mindemellett vizsgálták a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyváltozását is. Ott azt találták, hogy a leszokásnak egyértelmű az egészséghaszna: még azoknál is kisebb lesz az ilyen megbetegedések kockázata, akik a dohányzás elhagyása után meghíznak.
A mérleget dr. Steven A. Schroeder, a Kalifornia Egyetem munkatársa vonta meg, ahogy az Orvostovábbképző Szemle Online is idézi szavait: „a dohányzás abbahagyásakor a kardiovaszkuláris és egyéb halálozás csökkenése meghaladja a 2-es típusú diabétesz kockázatának növekedéséből adódó hátrányokat”. Azaz: megéri leszokni! S minél inkább sikerül közben a súlytartásra is figyelni étkezéssel, mozgással, annál nagyobb lesz a nyereség.
A teljes leszokás mellett érvel egy másik, a MedicalOnline-ban ismertetett idei tanulmány is. A londoni Allan Hackshaw és munkatársai kutatása arra a meglepő eredményre vezetett, hogy a napi egydoboznyi cigarettafogyasztás kártételeinek mintegy harmada-fele az első szál elszívásából fakad. Egyszerűbben ez azt jelenti, hogy napi egyetlen szál cigaretta elszívása is jelentősen növeli – a férfiaknál minimum 48 százalékkal, a nőknél legalább 57 százalékkal – a koszorúérbetegség kialakulásának kockázatát. Az agyvérzést tekintve mindkét nemnél 30 százalékos volt a fenyegetettség növekedése.
Az e-cigi is árt
S ha valaki azt hinné, hogy majd e-cigivel mentesül e veszélyektől, annak egy idén augusztusban az American Journal of Preventive Medicine című orvosi lapban bemutatott amerikai tanulmány veheti el a kedvét. Abban a Kalifornia Egyetem egy kutatócsoportja a hagyományos és az e-cigarettázás hosszabb távú hatásait is összevetette. E szerint, míg a klasszikus napi dohányzás majdnem megháromszorozza, addig az e-cigaretta napi használata is közel kétszeresére növeli a szívroham kockázatát.
Katona József
