Visszafordítható az 1-es típusú cukorbetegség?
…tette fel a kérdést egyik olvasónk, Réti Sarolta. Válaszunk rövid és sajnos igaz: Mai tudásunk szerint nem fordítható vissza az 1-es típusú cukorbetegség! De nézzük a hosszabb, szakszerű választ!
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun megbetegedés, az immunrendszer „tévedésből” támadást indít a hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjei ellen, azok pusztulását okozva.
A „háború áldozatai”
Egymással háborúzó csapatok között is előfordulhat ilyen, ha a védők erőteljes tűzerővel próbálják visszaverni a támadókat, de pontatlan célzás miatt a saját katonáikat is eltalálják.
A szigetsejteket támadó „lövedékek” (ellenanyagok) laboratóriumi módszerekkel kimutathatóak. Ha az inzulintermelő sejtek fele már elpusztult, akkor az inzulinhiány következtében a vércukorszint kórosan emelkedik, megjelenik a diabétesz. Ez a folyamat már nem fordítható vissza, inzulinkezelés bevezetése szükséges.
Reménykeltőnek tűntek azok az esetek, amikor a szigetsejtek ellen termelődő ellenanyagokat már kimutatták, de még nem alakult ki diabétesz. Ebben a korai stádiumban a kutatók az immunrendszer kóros működését igyekeztek befolyásolni, de hatékony terápiát ez idáig nem találtak. Az 1-es típusú cukorbetegség inzulinnal jól kezelhető. A megfelelően oktatott, vércukrát rendszeresen mérő, diétájára figyelő cukorbeteg stabil szénhidrátanyagcsere-egyensúlyt tud elérni, így a diabétesz hosszú távon kialakuló szövődményei is elkerülhetőek.
Remény: szigetsejt-átültetés
Reménykeltőek a szigetsejt-átültetéssel elért eredmények. A beavatkozás lényege a következő: a donorból izolált szigetsejteket a máj kapuvénájába juttatják, hogy azok ott megtapadva inzulint termeljenek. A szigetsejtek izolálása bonyolult feladat, világviszonylatban is csak 10–15 centrumban végzik.
Nagy probléma, hogy az immunrendszer a beültetett szigetsejteket is megtámadja, ezért az immunrendszert gyengítő (immunszuppresszív) kezelés is szükséges. A legjobb eredményeket egy edmontoni (Kanada) munkacsoport mutatta fel, több betegnél is egy évet meghaladó inzulinmentességet értek el. Sikerük titka, hogy módosították a korábban alkalmazott immunszuppressziós kezelést, illetve megnövelték a beültetett szigetsejtek számát. A szigetsejt-transzplantáció még napjainkban sem számít rutin beavatkozásnak, egyelőre csak kísérletes eljárásnak minősíthető.
Remény: hasnyálmirigy-transzplantáció
Érdemes említést tenni a hasnyálmirigy-transzplantációról is. Ez a beavatkozás olyan 1-es típusú cukorbetegeknél jön szóba, akiknél a diabétesz veseszövődményeként végstádiumú veseelégtelenség alakult ki. Ilyenkor kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetést is lehet végezni.
Ennek nagy előnye, hogy az átültetett vese és hasnyálmirigy jobb túlélésére lehet számítani, mivel mindkét szerv ugyanabból a donorból származik. Egy másik fontos szempont is említhető: az a végstádiumú diabéteszes vesebeteg, aki veseátültetés előtt áll, nincs kitéve újabb műtéti megterhelésnek, ha a két szerv átültetését egyszerre végzik. Fontos körülmény, hogy a hasnyálmirigy-átültetés eredményeként megszűnik a diabétesz, ami javítja a beültetett vese túlélését is.
Hazánkban mind a négy orvosegyetemen történnek vese-transzplantációk, kombinált vese-hasnyálmirigy átültetést a pécsi és budapesti centrumban, szigetsejt-átültetést pedig csak a budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinikán végeznek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018. március 7-én kiadott tájékoztatója szerint Magyarországon eddig 8 hasnyálmirigyszigetsejt-átültetés és 164 kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés történt.
Dr. Bakó Barnabás
1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.
