A gyermekkori diabétesz incidenciájának növekedése
A diabéteszincidencia fogalma: egy év alatt egy adott országban 100 000 tizenöt év alatti gyermekből frissen diagnosztizált diabéteszes betegek száma. Ez az érték független az ország méretétől, a lakosság, a gyermekek számától, tehát egy adott országra jellemző és más országokkal könnyen összehasonlítható adat. Magyarországon Soltész Gyula professzor irányításával, az 1970-es évek végétől indult az egész országot lefedő, tudományos alapossággal végzett incidenciakutatás, amely nemzetközi összehasonlításban is úttörő kezdeményezésnek számított.
Rohamos növekedés
Az incidenciaadatok sajnos nagyon kedvezőtlen képet mutatnak akár a hazai, akár a nemzetközi viszonyokat nézzük. 1989-ben Magyarországon 100 000 fő 15 év alatti gyermek közül 7 vált diabéteszessé, 2009-ben ez a szám már 20-ra emelkedett. A legfrissebb adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de napjainkban a diabétesz incidenciája már elérheti a 25-ös értéket is!
Finnországban, a ’80-as években a diabéteszincidencia 20–22 volt, jelenleg pedig 70 körüli. Tehát a diabétesz incidenciája folyamatos és tartós növekedést mutat. Az országok incidenciaadatai közti különbségek elsősorban a környezeti tényezőkben kereshetők. A kiváltó okok feltárása remélhetőleg segíteni fogja a diabétesz kialakulásának pontosabb megértését is!
A diabéteszincidencia nemcsak számszerűen emelkedik, hanem az életkori megoszlását tekintve is nagy és kedvezőtlen változások tapasztalhatóak. Ugyanis a legnagyobb – mintegy háromszoros növekedés – a legfiatalabb, 0–4 éves korosztálynál tapasztalható! Pályám elején 5-6 évente fordult elő, hogy óvodáskorú friss diabéteszes beteg került az osztályra, ma már nem lepődünk meg, ha egy év körüli vagy egy év alatti csecsemőnél diagnosztizáljuk a betegséget.
Kisgyermekkori inzulinkezelés
A kisgyermekkort minden tekintetben a kiszámíthatatlanság jellemzi. Nem jósolható meg, hogy a pici mikor ébred fel, kiszámíthatatlan, milyen lesz az étvágya, kíván-e reggelizni, tízóraizni, ebédelni, miből mennyit és mennyi idő alatt fog megenni. Napközben mennyit fog aludni, mennyit fog mozogni, jönni-menni? Mindezek hogyan változnak egy csecsemő-kisgyermekkori betegség során, mit okoz a láz, hányás-hasmenés? Egy anyagcsere-egészséges, nem diabéteszes gyermek esetén ezek a tényezők nem szoktak komoly problémát okozni, legfeljebb a „kezdő” édesanyák lelkét viselik meg ezek az események.
Diabétesz esetén már egészen más a helyzet! Ott bizony nagyon megnehezíti a szülő életét a kiszámíthatatlanság, hiszen hiába áll rendelkezésünkre a legmodernebb inzulinkészítmény, a beadást megkönnyítő inzulinadagoló pen, az inzulin beadása után a készítmény hatásgörbéjének ismeretében fél óra múlva bizony ennie kell (kellene) a diabéteszes gyermeknek, mert különben jöhet a rettegés a hipoglikémiától. Ha pedig éppen olyan kedve volt a kicsinek, hogy a tervezettnél jóval többet evett, akkor a hiperglikémia fogja tönkretenni a napot. A legmodernebb inzulinkészítmények se tudják még ezeket a bizonytalanságokat lekövetni.
A mai tudásunk szerint az inzulinpumpa-kezelés az, ami leginkább alkalmazkodni tud a csecsemő-kisgyermekkori életkorból adódó kiszámíthatatlanságokhoz. Ezért ennek a korcsoportnak már akár a betegség kezdetétől a pumpakezelést ajánljuk.
A pumpakezelés előnyei
Míg az inzulinadagoló pennel a legkisebb beadható mennyiség 0,5 egység, a pumpa ennek töredékét is megbízhatóan adagolja, 0,05 egységet, vagy ennél is kevesebbet. Pumpakezeléssel sokkal rugalmasabban és rövidebb idő alatt követhető a vércukorértékek változása: a beállított bázis időszakos, százalékos emelésével vagy csökkentésével. Az étkezési bizonytalanságok is könnyebben uralhatóak. Például, ha a gyermek lényegesen többet evett a tervezettnél, újabb bólus adható be, akár távirányítóval is. Ha megmakacsolja magát és nem hajlandó enni, vércukoresés esetén csökkenthető vagy átmenetileg akár lekapcsolható a bázis, így elkerülhető a hipoglikémia. Az inzulinhatás „kikapcsolása” hagyományos inzulinkezelés esetén teljesen elképzelhetetlen, hiszen a beadott inzulin a hatástartamának megfelelő ideig dolgozni fog akár eszik a gyermek, akár nem.
A folyamatos szöveti glükózmonitorozás akár külön készülékkel, akár a pumpába integrálva még több lehetőséget, további könnyebbségeket, új lehetőségeket ad a pumpkezelésben.
Inzulinkezelés pennel
De azért ne feledkezzünk meg a hagyományos inzulinkezelésről sem!
A kisgyermekek egy részénél a remissziós időszak évei alatt közel normoglikémia érhető el hagyományos inzulinadagoló penes kezeléssel is. Ebben az életkorban a legtöbben az M3 keverék inzulint használják, amely 30 százalékban gyors hatású, 70 százalékban közepes hatású inzulint tartalmaz. Naponta kétszer adva ez a keverék megfelelő vércukorszinteket biztosíthat. Későbbiekben egy délben adott, csak gyors hatású inzulin tovább nyújthatja a készítmény alkalmazásának idejét.
Azoknál a kisgyermekeknél, akiknél nagyjából tartható a fix napirend, a kötött étkezési idők, akiknél a keverék inzulinokkal tartósan jó szénhidrátanyagcsere érhető el napi kétszeri szúrással, a magam részéről nem ajánlom a minél korábbi pumpahasználatot.
Dr. Niederland Tamás
vezető főorvos
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyermekosztály