A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy megbetegedései népbetegségnek számítanak, ráadásul a cukorbetegség gyakran társul pajzsmirigybetegséggel. Magyarországi pontos adat nincs, de európai felmérések szerint a teljes lakosság 4,4 százalékát érinti a pajzsmirigy-alulműködés, 1,4 százalékát a pajzsmirigy-túlműködés. Nőknél gyakrabban fordul elő, és családi halmozódás is megfigyelhető.

A pajzsmirigy anatómiája

A pajzsmirigy a nyakon, az ádámcsutka (pajzsporc) alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szerv. Ez az egyik legkorábban kialakuló szervünk, az egy hónapos magzatban kimutatható, és a magzati élet 12–14. hetében már teljes mértékben működik. Ez a legnagyobb belső elválasztású (úgynevezett endokrin) szerv, tömege 20–40 gramm, de jódhiány esetén több száz gramm is lehet.

Szövettani egysége az úgynevezett follikulus, amelynek falát egy rétegben pajzsmirigysejtek (tireociták) alkotják. A follikulusok üregét viszkózus anyag, a kolloid tölti ki. A follikulusok között helyezkednek el a parafollikullárisok, vagyis C-sejtek, amelyek a szérum kalciumszintjét csökkentő kalcitonint termelik.

A pajzsmirigy hátulsó felszínén 3–5 borsónyi képlet formájában helyezkednek el a mellékpajzsmirigyek, de előfordul, hogy a pajzsmirigy állományába ágyazódnak. Ezek a vér kalciumszintjét emelő parathormont termelik.

A pajzsmirigy működése

A pajzsmirigyhormonok szerepet játszanak a szervezet anyagcsere-folyamataiban, szinte minden szervünk működésére hatással vannak, így a szív- és érrendszer, gyomor-bél rendszer, bőr, haj, körmök, az agy és a psziché állapotára is. Elengedhetetlenek a magzat és a gyermek egészséges fejlődéséhez.

A pajzsmirigyben két fő hormon termelődik, a tiroxin és a trijód-tironin, amelyek FT₄, illetve FT₃ megnevezéssel szerepelnek a laborleleteken. Ezek jódot tartalmaznak. A megfelelő pajzsmirigyműködéshez fontos a megfelelő jódellátottság. Magyaroroszág legnagyobb részén azonban az ivóvízben nincs elég jód, ezért ezeken a területeken különösen fontos a jódozott só használata.

Mivel a pajzsmirigyhormonok az anyagcserét szabályozzák, ha kevés van belőlük, akkor lassulnak a szervezet anyagcsere-folyamatai, ha sok, akkor gyorsulnak. Az agyalapi mirigy (hipofizis) által termelt, pajzsmirigyet stimuláló hormon, rövidítve TSH, szabályozza a pajzsmirigy hormontermelését. Elégtelen T₄- és T₃-termelődés, vagyis a pajzsmirigy alulműködése fokozza az agyalapi mirigy TSH-termelését, míg ha a pajzsmirigy túlműködik, vagyis emelkedik a vérben a T₄ és a T₃ szintje, akkor a TSH-szint csökken.

Pajzsmirigy-alulműködés

A pajzsmirigyhormon-hiány tünetei nem specifikusak, gyakran a pajzsmirigy működési zavara nélkül is fennállnak, ezért korai stádiumban nehezen felismerhetők. A betegek panasza gyengeség, fáradékonyság, hízásra való hajlam, aluszékonyság, memóriazavar, depresszió, székrekedés lehet.

A specifikusabb tünetek – mint hajhullás, körömtöredezés, bőrszárazság, menstruációs zavar, a nemi vágy csökkenése, fogyókúra hatástalansága – már jobban felhívják a figyelmet a TSH-ellenőrzés szükségességére. A laborvizsgálatok ilyenkor emelkedett TSH- és alacsony FT₄- és FT₃-értékeket mutatnak.

Kezdeti formában azonban csak a TSH emelkedik meg, az FT₄ és FT₃ még a normáltartományban van. Ekkor úgynevezet „szubklinikus”, vagyis klinikai tüneteket még nem okozó alulműködésről van szó. Lényege, hogy a pajzsmirigy még ellátja a feladatát, de ehhez már nagyobb stimulus kell az agyalapi mirigytől.

Az alulműködés hátterében jódhiány vagy krónikus pajzsmirigygyulladás állhat. Utóbbit ugyanolyan autoimmun folyamat idézheti elő, mint az 1-es típusú cukorbetegeknél a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek pusztulását, így érthető, hogy gyakran társul e két betegség. (Ezért fontos az 1-es típusú cukorbetegeknél panaszmentessség esetén is a TSH-t évente ellenőrizni, hogy időben felismerjük a betegséget.) Természetesen pajzsmirigy-alulműködéshez vezet a pajzsmirigy részleges vagy teljes műtéti eltávolítása vagy veleszületetett hiánya is.

A jódhiányos és az autoimmun formát a pajzsmirigy ultrahangvizsgálatával is el lehet különíteni. Jódhiány esetén az ultrahangvizsgálat megnagyobbodott, de normális szerkezetű, vagy göbösen elfajult pajzsmirigyet mutat.

Krónikus gyulladás esetén „foltos” a pajzsmirigy állománya, amit inhomogén szerkezetnek, „diffúz parenchymakárosodás” kifejezéssel írnak le a leleten. A másik elkülönítési lehetőség, hogy az autoimmun formában a vérből a pajzsmirigy ellen termelődő antitesteket, az úgynevezett anti-TPO-t és anti-Tg-t tudjuk kimutatni.

Jódhiány esetén értelemszerűen a kezelés jódpótlás, ami 3-4 hónap alatt csökkenő TSH-t eredményez. Krónikus gyulladás esetén pedig hormonpótlás indokolt. A kezelés során törekszünk az életkornak és társbetegségeknek megfelelő TSH-szint beállítására. Ez a legkönnyebben kezelhető hormonhiány, amelyhez nem okvetlenül szükséges endokrinológus, képzett és motivált háziorvos is végezheti. A TSH-n kívül az FT₄ vagy FT₃ ellenőrzése csak kivételes esetekben szükséges. Az antitesteket pedig csak a diagnózis miatt javasolt meghatározni a betegség kezdetén. Ismételt vizsgálatuknak már nincs gyakorlati jelentősége. 4 héten belül nem érdemes ismételni a TSH-vizsgálatot sem, mivel a vérszintje lassan változik. Ha már megfelelő a beállítás, akkor elegendő 6–12 havonta kontrollálni.

Pajzsmirigy-túlműködés

Ha túl sok T₄-et és T₃-at termel a pajzsmirigy, akkor gyorsul az anyagcsere. Ennek tünetei a jó étvágy ellenére csökkenő testsúly, a szapora pulzus, izzadékonyság, meleg, nedves bőr, rossz melegtűrés, lazább és gyakoribb székletürítés, pszichés nyugtalanság, alvászavar. Oka lehet, hogy a szervezet pajzsmirigyet stimuláló ellenanyagokat termel. Ehhez a formához gyakran társul a szem kidülledése is.

Másik oka lehet, hogy egy vagy több pajzsmirigygöb fokozottan termel pajzsmirigyhormont. Ez a forma jódhiány miatt göbössé vált pajzsmirigyben gyakori. Ultrahang- és izotópos vizsgálat segíthet az egyes formák elkülönítésében. A laborleletben a TSH alacsony, gyakran mérhetetlenül alacsony, és magas az FT₄ és FT₃.

Kezelése bonyolultabb, mint az alulműködésé, és a kiváltó októl függ. Kezdetben gyógyszeres kezelést alkalmazunk, ez gátolja a pajzsmirigy működését, valamint olyan gyógyszert adunk, amely gátolja a pajzsmirigyhormon hatását, elsősorban a szíven. Gyakori, hogy szívritmuszavar hívja fel a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére. A végleges megoldás izotópos kezelés vagy műtét lehet. A túlműködés okának tisztázásához és a megfelelő kezelés kiválasztásához endokrinológus segítsége szükséges.

Göbök a pajzsmirigyben

A normális működésű pajzsmirigyben is előfordulhatnak göbök. Az utóbbi években nőtt a pajzsmirigy daganatos megbetegedéseinek a száma, emiatt fontos annak elkülönítése, hogy melyik göb lehet esetleg rosszindulatú. Ha hirtelen növekedő elváltozást látunk a nyakon, sürgős kivizsgálás indokolt.

Legtöbbször azonban véletlenszerűen kerül felfedezésre más vizsgálat során a pajzsmirigygöb. A jó ultrahangkészülékek már 2-3 milliméteres elváltozásokat is kimutatnak. Ennek nincs klinikai jelentősége, és alaptalanul vezet izgalomhoz, felesleges vizsgálatokhoz. Az izotópvizsgálat ugyanis csak 10 milliméter feletti göböt tud elkülöníteni, a kisebb göbök vizsgálata pedig felesleges. 10 milliméter alatti méret esetén elegendő fél év múlva megismételni az ultrahangvizsgálatot annak megítélésére, nőtt-e a göb. Később elegendő évente, majd változatlan státusz esetén ennél is ritkábban. Ha az ultrahang olyan göböt lát, amely felveti a rosszindulatúság gyanúját, akkor citológiai vizsgálat indokolt. Ennek során ultrahangkontroll mellett, vékony tűvel sejteket szívnak ki a göbből, a mintát mikroszkóppal vizsgálja meg a patológus. Ha ez is gyanús, vagy egyértelműen rosszindulatú sejteket mutat, akkor a göbbel együtt az egész érintett oldali lebenyt eltávolítják.

Pajzsmirigybetegség és várandósság

A pajzsmirigyhormonok az összes anyagcsere-folyamatra hatással vannak, ezért befolyásolják a fogamzóképességet is. Alulműködés esetén nehezebb a teherbeesés, emiatt fontos a gyermekvállalást tervezők szűrése pajzsmirigybetegségre. A kiszűrt és az ismert betegeknél a várandósság alatt endokrinológiai ellenőrzés szükséges, mivel a hormondózist változtatni kell.

Túlműködés esetén gyermekvállalás csak a folyamat rendeződése után javasolható, mivel a gyógyszereknek magzatkárosító hatása lehet. Ritkán a várandósság alatt alakul ki a túlműködés, ilyenkor sajnos gyógyszeres kezelés szükséges.

Megelőzés

Fontos a megfelelő jódellátottság, mivel a jódhiány vezet a pajzsmirigy-nagyobbodáshoz, göbösödéshez, amit a köznyelv strúmának vagy golyvának nevez. Az immunológiai mechanizmussal kialakuló formák megelőzésében jelen tudásunk szerint a megfelelő szelén- és D₃-vitamin-bevitelnek lehet szerepe.

Dr. Rakk Erika

Belgyógyász-diabetológus szakorvos. 1995 óta dolgozik a Veszprém Megyei Kórház belgyógyászati és diabetológiai szakrendelésén. Érdeklődési területe a diabétesz és társuló betegségei: az elhízás, a hipertónia és a lipidanyagcsere-zavarok kezelése, valamint a páciensoktatás és a diabétesz megelőzése. 1998 óta orvos tanácsadója a Veszprémi Diabétesz Klubnak, valamint a Magyar Diabetes Társaságot képviseli az Európai Diabétesz Társaság (EASD) Edukációs Munkacsoportjában.