Szemétügy!
A Diabetes lap Facebook-közösségéhez érkezett egy kérdés, amely a lap létezése óta (27 éve!) rendszeresen fel-felmerül, bizonyítva, hogy 27 éve nincs megoldás. (Sajnos, most sincs!)
„Tisztelt Diabetes! A cukorbetegek egy olyan problémájával találkoztam, amely eddig nem okozott gondot. Az inzulinok elhasznált patronját eddig a patikában leadhattam, de most közölték, hogy nem veszik át. Így nem tudom, mit lehet vele kezdeni. A háztartási hulladékba nem akarom bedobni. Ha tudnak segíteni, megköszönöm.”
Sajnos, az ön által felvetett probléma valós, és jogi szabályozása jelenleg nincs megoldva. Tudomásom szerint ma még nincs a lakosságnál keletkezett veszélyes egészségügyi hulladékok elhelyezésének kérdését szabályozó rendelet.
A gyógyszertárakban csak a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékot (a lejárt szavatosságú, vagy egyéb okból nem felhasznált gyógyszereket) kötelesek visszafogadni a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet alapján. A háztartásban képződő használt tűk, illetve kiürült fecskendők stb. nem tartoznak bele a gyógyszerhulladék fogalmába, és nem minősülnek egészségügyi intézményekben keletkező hulladéknak sem.
Jó néhány patikában és diabetológiai szakellátóhelyen valóban le lehet adni a megfelelően becsomagolt, a diabétesz kezelése során keletkező veszélyes hulladékot, de itt szívességet tesznek a betegnek és nem törvényes kötelezettségüket teljesítik. Ez azonban többletköltséget jelent, amit nem finanszíroz senki, így sok helyen ezt érthető módon nem tudják vállalni.
A hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV.) szerint „A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja.” Aki tehát törvényesen akar eljárni, nem egyszerű a dolga. Először is vesz egy szabályos veszélyeshulladék-gyűjtőt, majd ezt leadja a veszélyes hulladékokat gyűjtő helyen (már ha talál ilyet), de jelenleg mindkettőért fizetni kell. Emellett egyelőre hagyatkozhatunk a gyógyszertárak és egészségügyi intézmények jóindulatára, de nem mindenhol.
Aki ezek után elvesztette a türelmét, annak marad a közösségi szemét, ami szabálytalan és veszélyes is, de azt hiszem, ma még sajnos ide kerül a legtöbb otthon keletkezett veszélyes egészségügyi hulladék. A kézenfekvő megoldás az lenne, ha a lakosságnál keletkezett egészségügyi hulladékok elhelyezésének kérdését külön rendeletben szabályoznák, és megfelelő csomagolásban lehetővé tennék ennek széleskörű és ingyenes leadását.
Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász, kardiológus, diabetológus
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Győr
A CEOSZ DiabPONT továbbképző program szakértője
