Szemétügy!

A Diabetes lap Facebook-közösségéhez érkezett egy kérdés, amely a lap létezése óta (27 éve!) rendszeresen fel-felmerül, bizonyítva, hogy 27 éve nincs megoldás. (Sajnos, most sincs!)

„Tisztelt Diabetes! A cukorbetegek egy olyan problémájával találkoztam, amely eddig nem okozott gondot. Az inzulinok elhasznált patronját eddig a patikában leadhattam, de most közölték, hogy nem veszik át. Így nem tudom, mit lehet vele kezdeni. A háztartási hulladékba nem akarom bedobni. Ha tudnak segíteni, megköszönöm.”

Sajnos, az ön által felvetett probléma valós, és jogi szabályozása jelenleg nincs megoldva. Tudomásom szerint ma még nincs a lakosságnál keletkezett veszélyes egészségügyi hulladékok elhelyezésének kérdését szabályozó rendelet.

A gyógyszertárakban csak a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékot (a lejárt szavatosságú, vagy egyéb okból nem felhasznált gyógyszereket) kötelesek visszafogadni a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet alapján. A háztartásban képződő használt tűk, illetve kiürült fecskendők stb. nem tartoznak bele a gyógyszerhulladék fogalmába, és nem minősülnek egészségügyi intézményekben keletkező hulladéknak sem.

Jó néhány patikában és diabetológiai szakellátóhelyen valóban le lehet adni a megfelelően becsomagolt, a diabétesz kezelése során keletkező veszélyes hulladékot, de itt szívességet tesznek a betegnek és nem törvényes kötelezettségüket teljesítik. Ez azonban többletköltséget jelent, amit nem finanszíroz senki, így sok helyen ezt érthető módon nem tudják vállalni.

A hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV.) szerint „A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja.” Aki tehát törvényesen akar eljárni, nem egyszerű a dolga. Először is vesz egy szabályos veszélyeshulladék-gyűjtőt, majd ezt leadja a veszélyes hulladékokat gyűjtő helyen (már ha talál ilyet), de jelenleg mindkettőért fizetni kell. Emellett egyelőre hagyatkozhatunk a gyógyszertárak és egészségügyi intézmények jóindulatára, de nem mindenhol.

Aki ezek után elvesztette a türelmét, annak marad a közösségi szemét, ami szabálytalan és veszélyes is, de azt hiszem, ma még sajnos ide kerül a legtöbb otthon keletkezett veszélyes egészségügyi hulladék. A kézenfekvő megoldás az lenne, ha a lakosságnál keletkezett egészségügyi hulladékok elhelyezésének kérdését külön rendeletben szabályoznák, és megfelelő csomagolásban lehetővé tennék ennek széleskörű és ingyenes leadását.

Dr. Strényer Ferenc

belgyógyász, kardiológus, diabetológus, lipidológus

A CEOSZ szakértője