Lang Gusztáv-díj: Zettwitz Sándor
Semmiből valamit
Az idei Civil Fórumon, a program elején, amikor a terem tele volt az ország különböző részeiről érkezett diabéteszesekkel, egyesületi és klubvezetőkkel, adta át a veszprémi Alapítvány a Cukorbetegekért elnök asszonya a Lang Gusztáv-díjakat. Az egyéni díjat Zettwitz Sándor, az ebben az évben 30 éves 77 Elektronika Kft. ügyvezetője, tulajdonosa vehette át. Hatalmas taps kísérte őt, amint felment a színpadra.
– Önnek mit jelent ez a díj?
– Különösen értékes nekünk, hiszen Guszti tevékenysége, az egyik első cukorbeteg-egyesület vezetése, majd a MACOSZ létrehozása egybeesik a 77 Elektronika megalakulásával. A szocializmus vége felé voltunk, sok nehézséggel kellett szembenéznünk, mire megszületett egy olyan készülék, amely nagy is volt, csúnya is volt, nehéz is volt, de a szakma elfogadta, mert volt egy nagy erénye: pontosan mért. S mára világszínvonalú készülék lett belőle.
Miért 77?
– Hogyan jutott eszükbe vércukormérőt gyártani?
– Az életben sok minden véletlenül történik. Vejem, aki nagyon tehetséges fizikus, akkor végezte az egyetemet, és pár barátjával ők készítették az első magyar személyi számítógépet, otthon a konyhában, kamrában. Komoly sikerük volt vele. Felmerült a kérdés, hogyan tovább. Javasoltam, hogy magánvállalkozásba kezdjen, a család segít. A Balatonnál diabetológus orvos a szomszédunk. Akkor jelent meg az első személyi vércukormérő, amerikai gyártmány. Az orvos szomszédunk megmutatta a vejemnek, tudna-e ilyet csinálni? Ő pedig elkészítette. Pedig itthon nehéz volt az alkatrészek beszerzése. Ez az első termék lett a Dcont I.
– Miért 77 Elektronika a cég neve?
– Mindenki azt javasolta, ne magyar nevet válasszunk, de a család ragaszkodott a magyar névhez. A vejem javasolta, legyen 77. Miért 77, kérdeztük. Visszakérdezett: miért ne? 77 lett!
Legfontosabb a fejlesztés
– Igazi sikertörténet az elmúlt 30 év…
– Rengeteg munka volt, a semmiből kellett valamit csinálni, kevés anyagi eszközzel. Sikerünk titka, hogy a diabetológiai szakma elfogadta a készüléket, amely valóban jó volt. Ráadásul ebben az időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy a diabétesz népbetegség. A gyártás egy romos lakásban kezdődött, de a fejlesztésre mindig sokat fordítottunk. Most épp a 64, vagy 65-dik generációt készítjük. Az árbevétel 7-8 százalékát mindig fejlesztésre fordítottuk, ez még nemzetközi szinten is magas arány. A magyar átlag pedig jóval ez alatt van. Ennek köszönhető, hogy már a harmadik generációval elértük az európai színvonalat.
– A magyar piacon a Dcontok mekkora részt foglalnak el?
– 65-70 százalék körül van, abszolút piacvezetők vagyunk.
– Ha nyugdíjba megy, ki veszi át öntől a stafétabotot?
– Van egy jól kiépült „második sor”, csupa fiatal ember. Most 500 fős a cég, ebből 86-87 fő csak fejlesztéssel foglalkozik. Kezdetekkor 600 000 forint árbevételünk volt, ebben az évben 24 milliárdot fogunk elérni, s ennek 80 százaléka export a világ 91 országába. Sokan kérdezik, ekkora cég hogyan lehet még családi vállalkozás? Lehet. A lányom fogja átvenni a stafétabotot. Ő és a fiatal szakemberek jól fogják csinálni.
Becsületbeli kérdés
– Az elmúlt három évtizedben mennyi pénzzel támogatta a cukorbeteg-közösségeket a 77 Elektronika?
– Nem tudom, soha nem számoltuk, évi több tízmillió forinttal. Számunkra ez becsületbeli kérdés. A cég attól a sajnálatos ténytől jött létre és fejlődött, hogy ez a betegség létezik. Így kötelességünk támogatni azokat, akik a betegséget, ha nem is gyógyítani, de kézben tartani tudják, az orvosokat. Minden évben adunk lehetőséget fiatal orvosoknak külföldi tanulmányútra, a pályázatokat az MDT bírálja el. Támogatjuk a Magyar Diabetes Társaságot, és minden kongresszuson jelen vagyunk. Magukat a cukorbetegeket is igyekszünk támogatni, a Diabétesz Világnapra pályázatot írunk ki a kluboknak, egyesületeknek.
– Vannak cukorbeteg barátai önnek, a családjának?
– A szűk baráti körünkben nincsenek, de természetesen nagyon sok diabéteszest ismerünk.
– Nagy taps volt, amikor átvette a díjat. Észrevehető volt, hogy szeretik önt a jelenlévők.
– Kedves, hogy ezt mondja. Valóban úgy tűnik, hogy a 77 Elektronika tevékenységét figyelve a betegek is látják, az ő érdekeiket szolgáljuk.
Szúrás nélkül…?
– A cukorbetegek álma, hogy ne kelljen vércseppet fakasztani a cukorméréshez…
– Rengeteg kísérlet van, mi is belefogtunk ilyenbe. Infravörös sugárral átvilágítva a vért egy kémcsőben, egész jól látni annak „tartalmát”. De annyi változó van, például a bőr- és csontösszetétel, hogy több év munka és sok-sok pénz után rá kellett jönnünk, nem megoldható. Biztos, hogy lesz megoldás előbb-utóbb, de a közeljövőben nem várható. Ma a fejlesztés abba az irányba halad, hogy a szúrás fájdalommentes legyen.
– Van álma, amelynek a beteljesülését várja?
– A 77 Elektronika úgy fejlődjön, mint eddig, és hosszú távon is működjön.
A 77 Elektronika Kft. alapításának 30. évfordulója alkalmából nagy szabású jubileumi rendezvényt szerveztek május végén a Budapest Kongresszusi Központban.
A dinamikusan fejlődő, közel 100 országba exportáló vállalat alapítóját, ügyvezetőjét a legnagyobb, legjelentősebb partnereinek vezetői mellett köszöntötte Prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, aki Zettwitz Sándort az MDT első magyar tiszteletbeli tagjává avatta.
Herth Viktória