Sztívia – kis növény, nagy lehetőségek
A sztívia vagy más néven jázminpakóca Dél-Amerikából, Paraguay területéről származik. Őshazájában több mint 200 évvel ezelőtt először az őslakosok fogyasztották, akik a növény leveleit használták édesítésre, vagy egyszerűen csak azok édes íze miatt rágták a leveleket.
A ma világszerte több ezer élelmiszerben és italban fellelhető édesítőszer a növény levele édes ízű összetevőinek, az úgynevezett szteviol glikozidoknak a nagy tisztaságú, magas koncentrációjú kivonata.
Sokoldalú előnyök
A sztíviakivonat előállításához a növény szárított leveleit vízbe áztatják, majd az édes hatóanyagot kiszűrik, tisztítják és szárítják. A sztívia az energiamentes édesítőszerek egyike, vagyis jellemző rá, hogy a népszerű ízt kalóriabevitel nélkül képes biztosítani, így használata segíthet a testtömeg karbantartásában. Íze igen intenzív, hiszen 200–350-szer édesebb, mint a cukor, ugyanakkor kesernyés utóíze sokak számára megosztó lehet.
A sztívia további előnyei:
- természetes forrásból származik,
- fenntartható termesztés útján állítják elő,
- szénhidráttartalma és glikémiás indexe nulla, emiatt a diabéteszes betegek étrendjébe is könnyen beilleszthető,
- gyermekek, várandós nők és szoptató anyukák által is biztonságosan fogyasztható,
- hőálló, ezért sütéshez-főzéshez is felhasználható,
- sokoldalú, hiszen a süteményektől kezdve az üdítőitalokig az élelmiszerek széles skálájánál alkalmazható.
Kis növény, nagy gyógyhatás?
A sztívia világszintű térhódításával párhuzamosan rengeteg olyan táplálkozástudományi kutatás indult, amely az édesítőszer élettani hatásait, további potenciális előnyeit hivatott feltárni. Kedvező szív- és érrendszeri (érelmeszesedést gátló, vérnyomást normalizáló), antikarcinogén (vagyis rákellenes), gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak neki. Állatkísérletekben a sztívia antioxidáns hatásúnak bizonyult, 2-es típusú cukorbeteg patkányokban csökkentette a vese- és májkárosodás mértékét. Sejttenyészetekben az édesítőszernek az inzulinhoz hasonló hatását is megfigyelték. Ezen kedvező jelenségek meggyőző igazolására azonban még további vizsgálatok szükségesek.
Új engedélyezett sztíviaösszetevő
A tíz különböző szteviol glikozidot tartalmazó, nagy tisztaságú sztívialevél-kivonat használatát, alapos kockázatértékelést követően, 2011 novemberében engedélyezték az Európai Unióban. Az élelmiszerekben, illetve asztali édesítőszerekben E960 kódszám alatt találkozhatunk vele. Újdonságként a tavalyi év decemberében vált használhatóvá az Európai Unióban egy új sztíviaösszetevő, a Reb M, amelynek utóíze társaitól eltérő módon kevésbé kesernyés, s így új távlatokat nyithat az édesítő alkalmazásának, és új rajongókat szerezhet a jázminpakócának.
Néhány recept sztíviával:
Szűcs Zsuzsanna MScdietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember