Olvasónk kérdezte
Mikor van reggel, és mikor este?
Életvitelem szerint éjfélkor vagy kicsit később fekszem le, viszont 9 óra körül kelek. Inzulinos lettem. Az inzulint adagolhatom-e az életmódom szerint: ébredés után 9 órakor, majd 14 és 19 órakor, az éjszakai adagot pedig 24 órakor? Vagy kénytelen vagyok felkelni 6.30-kor, hogy ettől kezdve a fenti 5 óránkénti beadással megegyező, de más időpontban kezdődő (11.30, 18.30, 22.00 óra) adagolást betartsam? Kérdésem, hogy az órához vagy a napi felkeléshez, lefekvéshez igazítható-e az inzulin beadása?
Minden mérés kérdése!
A korábbi hagyományos négyszeri humáninzulin-kezelésnél valóban kötött időpontok voltak. Ennek oka, hogy a gyors hatású inzulinok (Actrapid, Humulin R, Insuman Rapid) hatástartama dózistól függően 5–6 óra, a nyújtott hatású, úgynevezett NPH-inzulinok (Insulatard, Humulin N, Insuman Basal) hatása 14–16 óra. Az 1. ábra mutatja a különböző inzulintípusok hatásgörbéjét. Az NPH-inzulinoknál 6–8 órával a beadás után már csökkenő hatással kell számolni.
A hajnali órákban nemcsak az este beadott inzulin hatása csökken, hanem a bioritmusunkban olyan hormonális hatások érvényesülnek, amelyek vércukor-emelkedést okoznak. A szakirodalom ezt hajnali jelenségnek nevezi. (Ez a jelenség vezet a vérnyomás hajnali-reggeli emelkedéséhez is.) Ennek kivédése céljából fontos, hogy reggel lehetőleg korán beadja a páciens a gyors hatású inzulint.
A humán inzulinmolekula szerkezetének kis módosításával létrejöttek az inzulinanalógok, amelyek lehetővé teszik az élettani inzulinelválasztást jobban megközelítő kezelés megvalósítását. (A 2. ábrán látható a humán inzulin és inzulinanalóg adása közti különbség.) A gyors hatású analógok (Humalog, Novorapid, Apidra) közvetlenül az étkezések előtt adhatók, hatástartamuk körülbelül 3 óra. Ezek az étkezés szénhidrát-tartalmához szükséges inzulint biztosítják.
A nyújtott hatású bázisanalógok (Lantus, Levemir) hatástartama 20–24 óra, ezek a hasnyálmirigy egészségeseknél is meglévő alap-inzulinelválasztását pótolják. Alkalmazásuk során lehetőség van a későbbi reggelire, ha nem túl kifejezett a hajnali jelenség miatti vércukorszint-emelkedés.
Annak idején, amikor elérhetők lettek ezek az inzulinok, főleg a fiatal betegek örültek annak, hogy nem kell korán kelni, például egy buli után, illetve könnyebb lett a több műszakos munkavégzéshez igazítani az inzulinadagolást.
Vannak azonban olyan páciensek, akiknél kifejezett a hajnali jelenség, nekik hajnalban be kell adni egy kevés gyors hatású inzulint, de nem feltétlenül kell reggelizniük. A műszakban dolgozóknál, akik korán kelnek, a hajnali 5 órakor beadott néhány egység gyors hatású inzulinnal kivédhető, hogy jelentősen megemelkedjen a vércukorszint a munkahelyi reggeli idejére, 8-9 órára. Az inzulinanalógok tehát rugalmas időbeosztást tesznek lehetővé. Ha ön nem hajlamos a hajnali jelenségre, akkor elképzelhető, hogy nem emelkedik meg a vércukra a későbbi reggeli idejére. Hiába adja be később a hosszú hatású inzulint, a bioritmusunk miatt elvileg akkor is hajnali 4-5 órakor indul meg a vércukorszint emelkedése, és 9 órára már egész magas érték is lehet. Tehát nem olyan könnyű eltolni az időpontokat. Emiatt írtam válaszom elején: mérni kell, hogy belefér-e a későbbi ébredés és reggelizés…
Egyébként azt kell hogy mondjam, jobb lenne, ha át tudna állni arra, hogy korábban fekszik és korábban is kel. Számos adat van arról, hogy az éjfél előtti alvás pihentetőbb, élettanilag jobb hatású. Ahogy a diabéteszes „rákényszerül” az egészségesebb táplálkozásra, úgy az inzulinadagolást is a bioritmushoz javasolt illeszteni!
A bázisinzulin pótlása legideálisabban inzulinpumpával történik, amikor a pumpa folyamatosan adagolja a beállított mennyiségű gyors hatású inzulint. Lehetőség van arra, hogy a hajnali órákban több inzulint adagoljon, amivel ki lehet védeni a hajnali jelenséget. Az aktív életet élő, sportoló egyéneknél mód van a mozgástevékenység alatt az alapinzulin dózisának csökkentésére, ezáltal az esetleges hipoglikémia kivédésre. Ajánlom figyelmébe ebben a számunkban a Pumpamese című cikket!
Dr. Rakk Erika
Belgyógyász-diabetológus szakorvos. 1995 óta dolgozik a Veszprém Megyei Kórház belgyógyászati és diabetológiai szakrendelésén. Érdeklődési területe a diabétesz és társuló betegségei: az elhízás, a hipertónia és a lipidanyagcsere-zavarok kezelése, valamint a páciensoktatás és a diabétesz megelőzése. 1998 óta orvos tanácsadója a Veszprémi Diabétesz Klubnak, valamint a Magyar Diabetes Társaságot képviseli az Európai Diabétesz Társaság (EASD) Edukációs Munkacsoportjában.
