Feltöltés dátuma: 2015.12.22.

Mikor milyen édesítőszert válasszunk?

Az ételek, italok élvezetéhez sokak számára az édes íz elválaszthatatlanul hozzátartozik. A népszerű íz kialakítására az élelmiszerek előállítása során a leggyakrabban még ma is cukrot használnak.

Illusztráció

Hazánkban a táplálkozási felmérések adatai szerint a felnőtt lakosság átlagos hozzáadott cukorfogyasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, a legutolsó publikált adatok szerint a napi energiabevitel 7,8 százalékára tehető, míg a gyermekek napi energiafelvételüknek 12–13 százalékát fedezik az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukorból. Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel nem haladhatja meg a napi energiafelvétel 10 százalékát, ám az ennél alacsonyabb fogyasztástól további előnyök várhatók, elsősorban a testtömeg karbantartása, valamint a fogak egészségének megőrzése szempontjából.

Az elhízás drámai mértékben növekvő népegészségügyi probléma, amely hazánkban a felnőtt nők 62, a felnőtt férfiak 67 százalékát, a gyermekek ötödét érinti. A testtömeg-karbantartás kulcsa az energia-egyensúly elérése és megtartása, amelyben a bevitt kalóriamennyiség feletti kontrollnak döntő szerepe van. Ennek egyik eleme lehet a cukor helyettesítése különböző édesítőszerekkel.

Az édesítőszereknek több csoportját különböztetjük meg: az intenzív vagy energiamentes édesítőszereket és a cukorpótlókat. Ezek mindegyike különböző formátumban és kiszerelésben kapható, pl. tabletta, por, folyadék formájában, ami nagyon megkönnyíti felhasználásukat.

Energiamentes édesítőszerek Cukorpótlók

Aceszulfám K (E950)

Aszpartám (E961)

Ciklamát (E962)

Szacharin (E954)

Szukralóz (E955)

Neoheszperidin (E959)

Taumatin (E957)

Neotám (E961)

Aszpartám-aceszulfám só (E962)

Sztívia (E960)

Advantám (E969)

Maltit (E965)

Mannit (E421)

Xilit (E967)

Eritrit (E968)

Szorbit (E420)

Izomalt (E953)

Laktit (E966)

Fruktóz

Energiamentes vagy intenzív édesítőszerek

Lényegesen, esetenként több százszor édesebbek, mint a kristálycukor. Az aszpartám kivételével teljesen energiamentesek, nem emelik a vércukorszintet sem, így cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják. Általában egymással kombinálják őket, és így találkozhatunk velük az asztali édesítőszerekben is, ugyanis fokozzák egymás édesítő erejét. A többi édesítőszerhez képest viszonylag olcsók, ráadásul fogbarátok. Toxikológiai szempontból számos kutatás látott már napvilágot ellentmondásos eredményekkel, de a meghatározó hatóságok biztonságosnak találták őket a megengedhető napi beviteli értékeken belül, vagyis fogyasztásukkor semmilyen egészségre káros hatással nem kell számolni.

Mikor válasszuk őket? Mivel energia- és szénhidrátmentes szerekről van szó, bátran használhatjuk általános, hétköznapi édesítésre, akár a sütés-főzés során, fogyasztásukat nem kell beszámolni a napi kalóriabevitelbe és a cukorbetegek étrendjébe sem.

Mire figyeljünk? Az aszpartám, illetve a szacharin csak mérsékelten hőálló, ezért ezeket inkább az ételek, desszertek, italok utóízesítésére ajánljuk. A tabletták általában kicsit nehezebben oldódnak, mint a folyadékok, ezért ezeket inkább csak utólag, kávéhoz, teához használjuk. Mindegyik intenzív édesítőre érvényes, hogy figyelni érdemes az óvatos, fokozatos adagolásra, vagyis egyszerre csak kis mennyiséget tegyünk az ételekbe.

Cukoralkoholok vagy cukorpótlók

A cukrok redukálásával állítják elő ezeket, de a természetben is megtalálhatók. A szorbit és a fruktóz kivételével drágák. Nem édesebbek jelentős mértékben, mint a cukor. A cukorbetegek diétájába arányosan elosztva beilleszthetők, ugyanis csak kismértékben emelik a vércukorszintet, de energiatartalmuk az esetek többségében a cukoréval azonos. Ez alól kivétel a xilit vagy nyírfacukor, amely 40 százalékkal alacsonyabb kalóriatartalmú, és az eritrit, amely energiamentes.

Mikor válasszuk? Kalóriatartalmuk miatt elsősorban olyan esetekben ajánljuk, ahol a cukor tömegére a sütésnél-főzésnél feltétlenül szükség van, például ha piskótát vagy egyéb süteményt készítünk. Általános édesítésre inkább a kalóriamentes megoldásokat válasszuk.

Mire figyeljünk? Kalóriatartalmuk sok esetben a cukoréval azonos, ezért a fogyókúra idején kevésbé ajánlottak. Hátrányuk, hogy nagyobb mennyiségben, de az egyéni érzékenység függvényében már akár 10 gramm elfogyasztása esetén is kellemetlen hasi panaszokat, puffadást, hasmenést okozhatnak. A cukorbetegek legfeljebb napi 30–40 grammot fogyaszthatnak belőlük, szénhidráttartalmuk beszámítása mellett. Befőzésnél, lekvár készítésénél külön figyeljünk a befőttek hőkezelésére vagy a tartósítószer használatára, mert az édesítőszereknek, szemben a cukorral, nincs tartósító hatása.

Szűcs Zsuzsannadietetikus
okleveles táplálkozástudományi szakember

Megjelent a diabetes2015/5. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!