Az inzulinok típusai

A vér cukorszintjét a szervezet bonyolult, összehangolt szabályozó mechanizmus révén tartja egyensúlyban, amelyen belül legfontosabb szerep a hasnyálmirigy úgynevezett Langerhans-szigeteinek béta-sejtjeiben termelődő hormonnak, az inzulinnak jut. A diabétesz kezelésében ma használatos inzulinkészítmények két nagy csoportra, csoportonként további alcsoportokra oszthatók.

Humán inzulinok

A humáninzulin-készítményeket különböző géntechnikai módszerekkel állítják elő.

A humán inzulinok 100 százalékban azonosak az ember hasnyálmirigye által előállított inzulinnal. Kétfajta humáninzulin-készítménnyel, illetve ezek különféle arányú keverékével rendelkezünk.

Gyors hatású inzulinok

A gyors hatású inzulinok tiszta oldatot képeznek, és a beadásukat követően mintegy 30 perccel kezdenek hatni. Maximális vérbeli koncentrációjukat (hatásmaximumukat) 2-2,5 óra múlva érik el, és hatásuk kb. 5-6 órán keresztül tart. Minél nagyobb dózisban adagolják ezen inzulinokat, értelemszerűen annál magasabbra emelkedik a szintjük a vérben és annál hosszabb ideig – akár 6-8 órán át is – képesek hatni. Ennek okán a főétkezések előtti beadásukat követően többnyire második kisétkezés (tízórai, uzsonna) beiktatására is szükség van a vércukorszint túlzott leesése – a hipoglikémia – elkerülésére.

Bár gyors hatású inzulinoknak nevezzük e készítményeket, hatásuk nem elég gyorsan lép fel. Ennek oka, hogy a bőr alatti kötőszövetbe juttatott inzulinmolekulák először hatos kötődésbe rendeződnek, és csak a szövetnedvekben való felhígulást követően válnak szét és lesznek képesek a véráramba jutva hatásukat kifejteni. Jelenleg hazánkban három különféle néven forgalmazott, teljesen egyenértékű gyors hatású inzulin áll a cukorbetegek rendelkezésére.

Közepes hatástartamú inzulinok

Ezeket NPH-inzulinoknak (neutrális protamin Hagedorn szerint készítve) nevezzük, mivel az inzulinhatás elnyújtásáért egy hozzáadott fehérjeféleség, a protamin a felelős. Hatáskezdetük 2-3 órára tehető, hatásmaximumuk 6-8 óra, hatástartamuk 13-14 óra. Nagyobb adagok alkalmazása esetén a hatáskezdet megrövidül, a hatásmaximum és a hatástartam pedig megnő.

Az NPH-inzulinkészítmények fehér szuszpenziót képeznek, és tárolás közben leülepednek. Ezért adagolás előtt az inzulinampullát vagy -patront, illetve előretöltött tollat felrázással homogenizálni szükséges. Az NPH-inzulinok is három különféle néven, de azonos minőségben kerülnek forgalmazásra. Alkalmazásukra vagy tablettás kezelés mellé, lefekvés előtt adagolt bázisinzulinként, vagy pedig napi többszöri inzulinadás esetén a főétkezések előtt adott gyors hatású inzulin mellé lefekvés előtt, illetve reggel és lefekvés előtt alkalmazott bázisinzulinként kerül sor.

Hátrányuk, hogy nem érik el a bázisinzulinok esetében kívánt kellően hosszú hatástartamot és hatásmaximumukon viszonylag magas inzulinszinteket eredményeznek és elsősorban lefekvés előtti alkalmazásukkor – zömmel 1-es típusú cukorbetegeknél – viszonylag gyakran okozhatnak hipoglikémiát az éjszakai vagy kora hajnali órákban.

Gyárilag előkevert gyors hatású-NPH kombinált inzulinkészítmények: a keverési arány lehet 25:75, 30:70, illetve 50:50. Az előkevert inzulinokat elsősorban 2-es típusú cukorbetegek esetében, napjában kétszer (reggeli és vacsora előtt 30 perccel) vagy háromszor (ebéd előtt is) alkalmazzák. Hatáskezdetük a gyors hatású inzulinokéval azonos, hatásmaximumuk 5-7 óra, hatástartamuk 12-13 óra. Tekintettel a keverékek NPH-inzulintartalmára, ezek is ülepedő szuszpenziót képeznek és adagolásuk előtt szintén felrázandók.

Inzulinanalóg-készítmények

Az inzulinanalóg-készítmények előállításával kettős célt kívántak elérni: a gyors hatású inzulinok esetében a hatáskezdet és a hatástartam lerövidítését, a hosszú hatású inzulinok esetében pedig a hatásmaximum minimalizálását és a hatástartam megnyújtását (hosszan tartó, egyenletes hatás). E célból a humáninzulin-molekulán – a kitűzött céltól függően – különféle változtatásokat eszközöltek.

Ultragyors hatású inzulinanalógok

Ezeknél az inzulinmolekula ún. b-láncában vagy két aminosav sorrendjét cserélték fel, vagy más módon változtattak az aminosavlánc végén. Az eredmény: a bőr alá juttatást követően az inzulinmolekulák nem csapódnak össze hatos formációban, hanem külön maradva azonnal elkezdődhet a felszívódás. Ezért ezen inzulinokat 10 perccel étkezés előtt (alacsony vércukorszint esetén akár étkezés után is) lehet adagolni, a maximális (a gyors hatású humán inzulinokénál sokkal magasabb) vérszintet 1 óra múlva érik el, és hatásuk csupán 2-2,5 órán át tart. Ez a hatásgörbe nagymértékben hasonlít az egészséges ember esetében mérhető étkezési inzulinelválasztáséhoz.

Napi többszöri adagolásuk esetén – feltéve, hogy megfelelő minőségű bázisinzulint is alkalmaznak – nem szükséges kisétkezések beiktatása. Ritkábban okoznak hipoglikémiát, mint a gyors hatású humán inzulinok. Az ultragyors hatású inzulinoknak háromféle változata van forgalomban. Kizárólag ultragyors hatású inzulinokkal folyik az inzulinpumpákkal való kezelés.

Gyárilag előkevert ultragyors hatású és belőlük készült NPH-inzulinnal kombinált készítmények: a keverési arány lehet 25:75, 30:70 és 50:50. Ezeket az inzulinkeverékeket is elsősorban 2-es típusú cukorbetegek esetében, napjában kétszer (reggeli és vacsora előtt 10 perccel) vagy háromszor (ebéd előtt is) alkalmazzák. Hatáskezdetük az ultragyors hatású inzulinokéval azonos, hatásmaximumuk 5-7 óra, hatástartamuk 12-13 óra. Tekintettel a keverékek NPH-inzulintartalmára, ezek is ülepedő szuszpenziót képeznek és adagolásuk előtt szintén felrázandók.

Hosszú hatású bázisinzulin-analógok

Ezek esetében az inzulinmolekulán létrehozott, más típusú változtatással elérték, hogy az inzulin savas vegyhatású legyen és a bőr alá juttatva kicsapódjon. A kicsapódott inzulin lassan és egyenletesen szívódik fel, és körülbelül 24 órás hatástartamot biztosít.

Egy másik inzulin esetében – más módszerrel – az inzulinmolekulához zsírsavláncot kapcsoltak, amely jelentősen lelassítja a bőr alatti zsírszövetbe fecskendezett inzulin felszívódását, és ezáltal, 18-22 órás egyenletes inzulinhatást biztosít. Az első inzulint elegendő naponta egyszer – lefekvés előtt – adagolni, a második inzulin napjában egyszer vagy kétszer alkalmazható. Mindkét inzulinra érvényes, hogy ritkábban okoznak hipoglikémiát, mint az NPH-inzulin, és ennek főként az éjjeli hipoglikémiák mérséklésében van nagy jelentősége.

A fenti humán és inzulinanalóg-készítmények alkalmazásával az inzulinkezelés gyakorlatilag minden cukorbeteg esetében sikeres lehet mind a beteg anyagcseréje, mind életminősége, mind életkilátásai optimalizálásában.

A cikk eredetiben a WEBBeteg.hu weboldalon olvasható.

Dr. Fövényi József

Belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, kandidátus, címzetes egyetemi docens, nyugd. osztályvezető főorvos. Több mint 36 éve a Péterfy Sándor utcai Kórház–Rendelőintézetben dolgozik, jelenleg a diabétesz szakrendelésen. Évtizedeken keresztül a Magyar Diabetes Társaság és a Táplálkozástudományi Társaság vezetőségi tagja volt, valamint a Belgyógyászati Szakmai Kollégium Diabetes Munkacsoportjának vezetője. Több orvostovábbképző diabetológiai tárgyú könyv társszerzője, több mint 35 betegoktató könyv és füzet szerzője, társszerzője. Fő működési területe a cukorbeteg-oktatás, a diabéteszes diéta és az inzulinkezelés kérdésköre.