Adókedvezmény

A cukorbetegek „adóigazolásával” kapcsolatban az utóbbi időben több kérdés érkezett szerkesztőségünkhöz, ezért az ezzel kapcsolatos jogszabályi hátteret az alábbiakban röviden összefoglaljuk, és a leggyakoribb kérdésekre igyekszünk megadni a választ.

Milyen jogszabály alapján vehető igénybe az „adókedvezmény”?

Betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény) jogszabályi háttérét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény adja meg. Ez felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben meghatározza azon betegségek körét, amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősülnek. A 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet tartalmazza az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket, ezek között szerepel a cukorbetegség is.

Kik jogosultak a kedvezményre?

Az 1-es típusú diabétesz (inzulindependens cukorbetegség) bármilyen formája (E1000–1090) és a 2-es típusú diabétesz (nem-inzulindependens cukorbetegség) szövődményes formái (E1100-1170). A szövődmény nélküli esetekben (E1190) a 2-es típusú cukorbeteg tehát nem jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ugyanez a helyzet a gyakorlatban nem alkalmazott E1180-as kód (nem-inzulindependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel) esetén is. Akinél kezelőorvosa véletlenül az E1180 kóddal jelölte egyéb, cukorbetegséghez kapcsolódó igazolt, de a többi kód alá nem besorolható szövődményét, kérje a kód módosítását E1160-ra, ebben a pontban adhatók meg ugyanis a nem-inzulindependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményei.

Az igényjogosultságot a betegségkód (BNO) és nem a kezelési mód (diéta, tabletta, inzulin) határozza meg. Tehát a csak diétás kezelésben részesülő 2-es típusú cukorbeteg is jogosult lehet a kedvezményre, amennyiben igazolt szövődménye van. Sajnos nem jogosult a kedvezményre a terhességi cukorbeteg, még akkor sem, ha átmenetileg inzulinkezelésre szorult. Szülő sem jogosult beteg gyermeke után, itt egyéb támogatási formák vannak.

Ki adja az igazolást?

A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet intézkedik a súlyos fogyatékosság minősítéséről és ennek igazolásáról. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító adatokat tartalmazó igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki. Tehát az „adóigazolás” kiállítása nem feltétlenül a diabetológiai szakellátóhely feladata, ezt a szakorvosi lelet (ambuláns lap, kórházi zárójelentés) alapján a beteg választott háziorvosa is kiállíthatja. A jogszabály szerint az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Van-e mód utólagosan kérni az adókedvezményt?

Kedvezmény utólagos érvényesítésére is lehetőség van. Ha valaki évek óta igazoltan jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.

Milyen összegű az adókedvezmény?

A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Így a súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege a 2013-as évben 4900 Ft volt.