Feltöltés dátuma: 2014.10.09.

Szívfájdalmak a rendelőben

A kardiológia (szívgyógyászat) és a cukorbetegség összefonódása nagyon szoros. A cukorbetegség egyrészről szívizom-károsodást, másrészről korai érelmeszesedést okozhat. A kardiológiai ambulanciákon a 2-es típusú és a már szervi szövődményekkel rendelkező 1-es típusú diabéteszes betegek nagyszámban jelentkeznek. Fontossága és gyakorisága miatt az ütőér-meszesedésről (atherosclerosisról, arteriosclerosisról) szeretnék részletesen írni.

Az emelkedett vércukorszint az ütőerek korai beszűkülését, meszesedését okozza. Szívgyógyászok számára kiemelt csoportot jelentenek a magas vércukorral, elhízással, illetve magas vérnyomással rendelkező emberek.

Természetesen ezen csoportokban nem csupán a szív érhálózata, a koszorúér-rendszer önálló betegségéről van szó, hanem más szervekben megnyilvánuló idő előtti érmeszesedéssel is kell számolni (szélütés, a végtag ereinek meszesedése). Ennek a jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a 2-es típusú cukorbetegek halálokaként 80 százalékban szívinfarktust és agyi éreseményt jelöl meg a statisztika.

Próbáljunk meg elképzelni egy szokványos szívgyógyászati rendelőt. Mi járhat az orvos fejében? Mit tegyen a beteg? Mi miért történik?

Nagyon fontos első lépésben az orvos részéről a részletes kikérdezés.

Kedves Betegeink, Önöknek minden korábbi betegségükről és vérvételi eredményeikről érdemes tájékoztatni az orvost! Hiába „csak szívpanaszokkal” fordulnak az orvoshoz, a korábbi verőérműtétekről, verőérbetegségekről szóló dokumentumok óriási jelentőséggel bírnak, hiszen felhívják a figyelmet az Önök általános érállapotára.

A gyógyszereiknek pontos dózisa és neve ugyanilyen fontos, hiszen napjainkban rengeteg hatásos pirula áll rendelkezésünkre, és egy beteg sokféle betegségre sokféle gyógyszeres terápiában részesülhet.

Az orvoshoz fordulók panaszaiban nagy figyelmet fordítunk a mellkasi fájdalmakra. Amennyiben úgynevezett „atípusos”, vagyis nem típusos mellkasi fájdalommal állunk szemben, azt is komolyan vesszük ebben a betegcsoportban. (Néha nehéz a mellkasunkban megjelenő enyhe kellemetlenséget leírni, ennek megítélését bízzuk nyugodtan a szakorvosra.)

Gyakran a szívinfarktust megelőzik rövid szívrohamok (angina pectoris), amelyeket nagyon komolyan kell venni. Ez leggyakrabban fizikai vagy lelki terhelésre jelentkezik, szegycsont mögötti, bal karba, hátba, állkapocsba, torokba, gyomorba sugárzó nyomó fájdalom, 1-2 perctől 30 percig is eltarthat, kellemetlen, akár halálfélelmet okozó, verejtékezéssel együtt járó tünet. Amennyiben 30 percnél tovább tart, sürgős segítséget kell kérni, mentőt hívni. Fontos az időfaktor. Minél előbb ellátásban részesül a szívinfarktusos beteg, annál kevesebb szívizom hal el véglegesen.

Sajnos az idegkárosodásban szenvedő cukorbetegek nem érzékelik a fájdalmat, amit a koszorúérgörcs okoz. Ebben a betegcsoportban kiemelkedő jelentőséget kap a terheléses EKG és az úgynevezett Holter-EKG-vizsgálat, ami 24 órán keresztül hordható kis EKG készüléket jelent.

Az általános orvosi vizsgálat után EKG (elektrokardiográfia) történik. Amennyiben a nyugalmi EKG rendben van, nagy öröm, de további vizsgálatok szükségesek, ha koszorúér-szűkületre van gyanú („terheléses EKG”).

Az EKG-készítést követi a vérnyomásmérés. Ez abból a szempontból is fontos, mert a cukorbetegek 50 százalékának magas a vérnyomása. (Ennek 90 százaléka 2-es típusú, 10 százaléka 1-es típusú cukorbetegek köréből kerül ki.) A magas vérnyomás további jelentős rizikófaktora az ütőér-meszesedésnek.

Ezután a szívultrahang következik, amely a szív struktúráját látja. Fontos információt kapunk a szívizomzatról, a szív erejéről, a billentyűkről, azoknak meszesedéséről. Gyakori kérdés, hogy látom-e a koszorúeret, illetve a szívkatéterezés során beépített fémhálót. Válaszom: nem. (A szokványos szívultrahang a koszorúeret nem tudja megjeleníteni.)

Ezt követi a terheléses EKG, ami napjainkban kerékpárral végzett, illetve futópados terhelést jelent. A fizikai terhelést fokozzuk, közben párhuzamosan EKG-t és vérnyomást elemzünk. Ez nagyon fontos a koszorúér-szűkület eldöntésében. Annak megítélése, hogy a betegnél terheléses EKG szükséges-e, szigorúan a kardiológus szakorvos felelőssége. Ez „veszélyes üzem”, komoly szakmai feltételeknek kell teljesülniük, hogy elvégezhető legyen. Bízzuk kardiológus szakorvosunkra a döntést. További speciális terheléses módszerekkel most nem fárasztom a kedves olvasót.

Amennyiben szívkatéterezésre, koszorúérfestésre van szükség, ennek menetét kezelőorvosunk részletesen el fogja magyarázni.

A fenti sorokban a teljesség igénye nélkül próbáltam részletezni egy átlagos kardiológiai rendelőben történő vizsgálatokat. Ezeket a műszeres vizsgálatokat orvosunk fogja irányítani. Mi az, ami még nagyon fontos információ az orvos és a beteg számára a fent említetteken kívül?

1. A beteg életkora

Az érelmeszesedés az életkor előrehaladásával fokozódik. A mértéke és megjelenési ideje nem mindegy!!!

2. Férfi vagy nő a beteg?

A férfiak magasabb szív-, érrendszeri kockázattal bírnak, majd a menstruáció befejeződésével a hölgyek behozzák a lemaradást. Tudják, kedves Hölgyolvasók, hogy szív-, érrendszeri betegség következtében több nő hal meg a világon, mint emlőrák miatt?

3. Közeli hozzátartozók körében korai szívinfarktus, agyi érelzáródás vagy vérzés, hirtelen szívhalál előfordult-e?

4. Mennyi a testsúly, illetve a haskörfogat?

Sajnos világtendencia az elhízás és az ebből adódó sok betegség, amelyek közé tartozik a 2-es típusú diabétesz is. Tudomásul kell venni, hogy nincs testsúlycsökkentést elősegítő gyógyszer jelenleg a tarsolyunkban, nincs csodaszer. Csupán a tudatos életmód létezik, ami az energiabevitel és -felhasználás egyensúlyát helyrebillenti. Itt a táplálkozás és testmozgás fontossága szó szerint életbevágó jelentőséggel bír.

5. Dohányzás jelenléte

Sokszorosára emelkedik az érrendszeri rizikó, főleg cukorbetegség esetén!!!

6. Nem megfelelő egyensúlyban levő cukorbetegség

Lappangó gyilkos!!!

7. Kóros vérzsírszint

A vérvételi eredményekben a koleszterin- és trigliceridszintet nézzük. Amikor ezekből az alkotórészekből túl sok van a vérben, lerakódás alakul ki az ütőérfalon és ez érelmeszesedéshez vezet. A magas vérzsírérték lehet örökletes, de leggyakrabban a mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás okozza.

A laboreredményekben az össz-koleszterin mellett két alcsoport is megjelenik. A HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű liporotein) „hasznos koleszterin”, csökkenti a szívbetegség kialakulásának esélyét. Rendszeres testmozgással emelhető a szintje. Az LDL (low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein) „rossz koleszterin”, növeli a szívbetegség kockázatát.

Az elvárt értékek nagyban függnek a kísérő betegségektől. Ajánlott értékek: koleszterin < 5 mmol/l, LDL-koleszterin < 3,5 mmol/l; diabétesz esetén: Koleszterin < 4,5 mmol/l, LDL-koleszterin < 2,5 mmol/l.

8. Vérnyomás megítélése

Itt is egyéntől és tárbetegségektől függően változók lehetnek az elvárt értékek. Általában a 140/90 Hgmm alatti értékeket javasoljuk tartósan, de diabétesz esetén ez az érték 130/80 Hgmm.

A koszorúér-betegség és általános érelmeszesedés megelőzésében, a hajlamosító betegségek kezelésében rengeteg jó gyógyszer áll rendelkezésünkre. A cukorbetegségben és magas vérnyomásban használatos gyógyszerek mellett előkerülnek az aszpirin, illetve aszpirin jellegű gyógyszerek, amelyek csökkentik a szívinfarktust, agyérgörcsöt, szélütést okozó vérrögképződést. A koleszterinszint-csökkentők hatékonyak az érelmeszesedés megelőzésében.

Mielőtt azonban nyugodtan hátradőlnénk a kényelmes fotelben egy zacskó chipset majszolva, azzal a tudattal, hogy a tabletták elintéznek mindent, fel kell hívnom a figyelmet, hogy a legajánlatosabb módszere a megelőzésnek a helyes életmód: az ésszerű táplálkozás és fizikai aktivitás fokozása. Ennek biztosan nincs mellékhatása!

Táplálkozási tanácsadóink szorosan állnak hátunk mögött a diabetológiai szakrendelésen. De mi a helyzet a testmozgással? Hosszú éveket kihagyva, meghízva, magas vérnyomástól szenvedve ajánlatos kezelőorvosunk véleményét kikérni, és mozgásterapeuta segítségével újrakezdeni a rendszeres testmozgást.

Ez azért tanácsos, mert már a cikk elején említettem, hogy ebben a betegcsoportban sok a néma, a beteget nem figyelmeztető mellkasi fájdalom, és akkor a ritmuszavarokról és az esetleges szívizomeltérésekről még nem is beszéltem…

Dr. Dósa Andrea

Megjelent a diabetes2011/2. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!