A HbA_1c-mérés jelentősége

Számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy szoros összefüggés van a cukorbetegek anyagcsere-vezetése és a megjelenő szövődmények között. A szövődmények elkerülése érdekében fontos törekvés a szénhidrát-anyagcsere optimális beállítása.

Évtizedekkel ezelőtt, amikor a vércukormérő készülékek még nem terjedtek el, a vizelet cukor- és ketontest-tartalmának kimutatása segítette a kezelés ellenőrzését. A vizeletvizsgálat eredményéből levonható következtetések meglehetősen szerények. A vizeletben megjelenő cukor azt jelzi, hogy a vizeletgyűjtés időszakában a betegnek 10 mmol/l feletti vércukorértékei voltak, a ketontestek jelenléte pedig a zsírsavak fokozott lebontására utal, ami cukorbetegek esetében inzulinhiányt és fenyegető anyagcserezavart (ketoacidózis) jelez. A vizeletvizsgálat, illetve az időszakosan (sokszor csak havonta) elvégzett laboratóriumi vércukor-meghatározás nem tette lehetővé az anyagcsere szoros ellenőrzését, a kezelés precíz beállítását.

Az elmúlt 15–20 évben az önellenőrző készülékek használata mindennapossá vált, a napi többszöri mérés egy jól oktatott cukorbeteg számára elegendő információt nyújt ahhoz, hogy a kezelést finomra hangolja, szükség esetén az inzulindózisokat módosítsa, törekedve az előírt vércukor-célértékek betartására. A napjában többször megmért vércukor sem alkalmas azonban arra, hogy számszerű információt adjon a vércukorszint hosszabb időn át való alakulásáról, a cukorbetegség szövődményeinek kockázatáról. A glikált szérumfehérjék (hemoglobin A_1c [HbA_1c], fruktózamin) meghatározása új fejezetet nyitott a diabetológiai laboratóriumi vizsgálatokban.

Mik azok a glikált fehérjék?

A szőlőcukor (glükóz) enzimek közreműködése nélkül is képes hozzákötődni a fehérjemolekulákhoz, ezáltal cukormolekulákkal tűzdelt (glikált) fehérjék képződnek, egészséges egyénekben is. Élettani körülmények között a glükóz-molekulák kötődése nem károsítja a fehérje működését.

Cukorbetegek körében, ahol magasabb vércukorértékek is előfordulnak, több cukormolekula kötődik a fehérjékhez, például az érfalban lévő kollagén-rostokhoz, így az érfal vázát képező kollagén-molekulák szerkezete megváltozik, közöttük szabálytalan keresztkötések alakulnak ki. A megváltozott fehérjemolekulák aktiválják az immunrendszer falósejtjeit, de azok nem képesek eltakarítani a károsodott fehérjéket. A falósejtekből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek alacsony fokú, de tartósan fennálló gyulladást idéznek elő az érfalban, felgyorsítva az érelmeszesedés folyamatát, amit a cukorbetegség érszövődményéként értékelhetünk. Az előbb vázolt folyamat jól példázza, hogy közvetlen összefüggés van a glikált fehérjék fokozott képződése, és a cukorbetegég egyes szövődményei között.

A kollagén vagy más szerkezeti fehérjék esetében nehezen mérhető a cukormolekulák kötődésének mértéke, viszont bizonyos vérfehérjék esetében jól kidolgozott, megbízható laboratóriumi módszerek állnak rendelkezésre. A glikált vérfehérjék leggyakrabban mért változata a HbA_1c, más néven glikált hemoglobin. A HbA_1c a vörösvértestekben előforduló, a vér vörös színét adó, oxigént szállító fehérjének, a hemoglobinnak egy formája, amelyben a hemoglobinhoz szőlőcukor-molekulák kötődnek. A glükózzal kötésben lévő hemoglobin arányát a teljes hemoglobinhoz képest százalékban adják meg. A cukorbetegség kezelésének egyik fontos laborparaméteréről van szó, segítségével megállapítható, hogy milyen volt a beteg átlagos vércukorszintje az elmúlt három hónapban.

Minél magasabb a vércukorszint, annál több hemoglobin alegység köt cukrot. A kötés egy darabig instabil, de pár óra múlva stabilizálódik, és a folyamat többé már nem visszafordítható (a cukor nem tud leválni a hemoglobinról). Ez az oka annak, hogy a HbA_1c forma élettartama a vörösvértestek élettartamától függ, ami általában 3 hónap. A HbA_1c megtévesztő eredményt mutathat vérszegénységben, illetve a vörösvértestek élettartamát megrövidítő betegségekben.

A HbA_1c célértéke

A diabétesz kezelésére vonatkozó irányelvek zöme 7 százalék alatti HbA_1c-érték elérését tűzi ki célul, ez esetben remélhetjük a diabétesz szövődményeinek elkerülését. 7–7,5 százalék között a szénhidrát-anyagcsere egyensúlya még éppen elfogadható, 8 százalék feletti érték esetén a korábban alkalmazott kezelés felülvizsgálata szükséges. Ilyen esetekben eredményes lehet a diabetológiai ismeretek felelevenítése, a diétás ismeretanyag elmélyítése. 10 százalék feletti HbA_1c-érték nagyon rossz anyagcsere-állapotot jelez, ilyenkor a szövődmények gyors előrehaladására lehet számítani.

HbA_1c- vagy vércukormérés? Melyik a fontosabb?

A HbA_1c-mérés nem teszi feleslegessé a rendszeres vércukor-ellenőrzést, hisz a HbA_1c mérése csak 3 havonta történik, a beteg számára pedig gyakoribb – inzulinkezelés mellett naponta többszöri – visszajelzés szükséges a helyes anyagcsere-vezetéshez. Diabéteszgondozást végző orvosként ritkán bár, de találkozom olyan esetekkel, amikor a beteg által mért vércukoreredmények nincsenek összhangban a HbA_1c-értékkel (például a gondozási naplóban 5–8 mmol/l közötti vércukrok szerepelnek, a HbA_1c pedig 9,5 százalék). Ilyen ellentmondás háttere mindig tisztázásra szorul.

Van olyan beteg, aki a kívánatosnál kevesebbet mér, így a magasabb vércukorértékekre nem derül fény. Néhány beteg azzal próbálja eltitkolni diétás kihágásait, hogy a gondozási naplóban nem tünteti fel a magas vércukorértékeket. Ilyen esetben a céltartomány feletti HbA_1c-érték leleplezi az önmagát is becsapó beteget. De arra is volt már példa, hogy a valósnál jobb vércukoreredményeket a cukormérő hibája okozta.

A HbA_1c-érték önmagában, vércukoreredmények hiányában téves következtetésekre adhat okot. Egy rosszul beállított, alacsony és magas vércukorértékek között ingadozó, labilis állapotú cukorbeteg HbA_1c-értéke kitűnő lehet, hiszen a gikált hemoglobin a vércukorátlagokról tájékoztat bennünket. A fenti példák jól mutatják, hogy a szénhidrát-anyagcsere ellenőrzéséhez egyaránt szükség van a rendszeres vércukormérésre és 3 havonta történő HbA_1c-meghatározásra.

Egy másik glikált fehérje: a fruktózamin

A vérben egy másik jól mérhető glikált fehérje is előfordul, a fruktózamin. A szérumfehérjék rövidebb élettartamúak (körülbelül 14–21 nap), mint a vörösvértestek, így nem 2-3 hónap, hanem 2-3 hét vércukor-átlagát tükrözik. Milyen esetekben lehet hasznos a fruktózamin meghatározása?

• Diabétesszel társult terhességben – a terhesség alatt szorosabb anyagcserekontrollra van szükség, mint amit a 3 havonta történő HbA_1c-meghatározás lehetővé tesz.
• Vérszegénység, vörösvérsejt-szétesés, kóros vörösvérsejtek esetén a HbA_1c-vizsgálat nem ad megbízható eredményt (a vörösvértestek életideje lerövidül).
• A diabétesz kezelésének módosítása után a terápia hatékonyságát hamarabb szeretnénk ellenőrizni, mint 3 hónap.

A felsoroltakat nem számítva a HbA_1c-meghatározás részesítendő előnyben.

Mérjünk 3 havonta!

Fontos tudni, hogy az OEP a HbA_1c-mérést csak 3 havonta támogatja, gyakoribb mérésre valójában nincs is szükség. A laborvizsgálat előtt érdemes megnézni, hogy az előző vizsgálat óta eltelt-e 90 nap, mert ellenkező esetben a laboratórium nem végzi el a vizsgálatot.

Az utóbbi időben olyan gyorstesztek is megjelentek, amelyek segítségével – ujjbegyből vett vérmintából – néhány perc alatt meghatározható a HbA_1c-érték. Ezek a tesztek egyelőre drágák, de a jövőben szélesebb körű elterjedésük várható, lehetőséget adva a cukorbeteg-gondozóban, háziorvosi rendelőben történő mérésre.

A diabétesz szövődményeinek elkerülése érdekében minden cukorbeteg éljen a negyedévente történő HbA_1c-mérés lehetőségével, és tegyen meg mindent azért, hogy a mért érték 6–7 százalék között legyen! 7 százalék feletti érték esetében konzultáció javasolt a kezelést irányító szakorvossal, elemezve a kezelés esetleges hibáit. Célszerű ilyenkor a cukorbetegséggel, diétával kapcsolatos ismereteket is feleleveníteni.

Dr. Bakó Barnabás

1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.