Szerző: Dr. Bakó Barnabás Feltöltés dátuma: 2011.11.22.

A cukorbetegség megelőzése

A cukorbetegség összetett betegség, a magas vércukorértékek hátterében nagyon különböző kórfolyamatok állhatnak. Két fő típusa mellett (1-es és a 2-es típus) külön csoportba sorolják a terhesség alatt felismert cukorbetegséget, illetve vannak ritkábban előforduló, speciális diabétesz-típusok. A megelőzés lehetőségei attól függenek, hogy a cukorbetegség melyik típusával állunk szemben.

Együtt erősebbek vagyunk 2010–2013 • Páciensoktatási program felnőtt cukorbetegeknek

A megelőzés lehetőségei 1-es típusú cukorbetegségben

Az 1-es típusú cukorbetegséget régebben fiatalkori diabétesznek nevezték, mivel elsősorban 35–40 éves kor alatt jelentkezik. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegségnek ez a formája bármely életkorban előfordulhat, de továbbra is gyakoribb a fiatalkori kezdet.

A betegséget az okozza, hogy a rosszul működő immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjeit, ennek következtében előbb-utóbb teljes inzulinhiány alakul ki. A szigetsejtek ellen termelődő „lövedékek” (ellenanyagok) a betegek vérében kimutathatók. A betegség genetikailag fogékony egyénekben alakul ki provokáló környezeti tényezők hatására.

A szervezet védekező rendszerét megzavaró környezeti tényezők között bizonyos vírusfertőzések (mumpsz, a magzati életben elszenvedett rózsahimlő-fertőzés, Coxsackie B vírusinfekció), illetve a korai tehéntejes táplálás említhető. A vírusok szerepét hangsúlyozza, hogy ez a betegség többször kezdődik az őszi-téli hónapokban, amikor gyakoribbak a vírusfertőzések. A mumpsz és a rózsahimlő ellen védőoltást vezettek be, de az újonnan felfedezett 1-es típusú betegek körében gyakorta kimutatható Coxsackie B fertőzés megelőzése nem megoldott.

Számos országban összefüggést találtak a korai tehéntejes táplálás és a később kibontakozó 1-es típusú cukorbetegség között. Feltételezik, hogy a tehéntej egyik fehérjéje mint idegen anyag aktiválja az immunrendszert, de a megjelenő ellenanyagok nem csak a folyamatot elindító tehéntej-fehérjéhez kapcsolódnak, hanem az inzulintermelő szigetsejtekhez is, azok károsodását okozva. A fentiek alapján a megelőzés eszköze egyértelmű: egyéves korig a tehéntejes táplálás kerülendő, anyatejes táplálás javasolt minél tovább.

Az inzulintermelő szigetsejtek ellen irányuló ellenanyagok (a szervezet védekező rendszerének lövedékei) segítik a betegség kora felismerését, de mind a mai napig nem sikerült olyan kezelést kidolgozni, amely az immunrendszer működésében kialakult zavart korrigálni tudná.

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségei

A 2-es típusú cukorbetegséget régebben időskori diabétesznek nevezték, mivel általában idősebb korban (40–45 év felett) diagnosztizálják. A mozgásszegény életmód terjedésével a korhatár lefelé tolódik, akár gyermek-, illetve serdülőkorban megjelenhet. A betegség családi halmozódása örökletes tényezők jelentőségére utal, a genetikai háttér azonban nem ad választ a 2-es típusú cukorbetegség utóbbi évtizedekben tapasztalt járványszerű terjedésére.

A 2-es típusú diabétesz előretörése, népbetegséggé válása elsősorban a megváltozott életmódunkból fakad. Egyre kevesebbet mozgunk, mindenhová autóval járunk, az épületekben liftek, mozgólépcsők üzemelnek, egyre több időt töltünk a tv és a számítógép előtt, számos technikai berendezés teszi könnyebbé életünket. A gyermekek mozgása is jelentősen csökkent, sportolás, szabadtéri játék helyett televíziózás, videózás, számítógépezés köti le érdeklődésüket. Nem csoda, hogy ez a betegség egyre fiatalabb korban jelenik meg.

Életmódunk másik kedvezőtlen megváltozása a táplálkozás. A munkába rohanó ember nem reggelizik, az ebédet pár perc alatt letudja a legközelebbi gyorsétteremben vagy üzemi étkezdében, lefekvés előtt pedig teleeszi magát. Táplálkozásunkban a rostszegény, kalóriadús, konyhatechnikailag magasan feldolgozott élelmiszerek váltak uralkodóvá. A chipsek, édességek, magas cukortartamú üdítőitalok fogyasztása óriási kalóriatöbblet bevitelével jár.

A mozgásszegény életmód és az energiadús táplálkozás elhízáshoz vezet. A hasüregben, a bélfodor környezetében felszaporodó zsírszövet az oka az inzulinhatás csökkenésének, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. A 2-es típusú diabétesz az esetek zömében nem önállóan jelentkezik, hanem a metabolikus szindrómának nevezett komplex anyagcserezavar részeként. A metabolikus szindrómára utaló eltérések a következők: megnövekedett haskörfogat (férfiban 94, nőben 80 cm felett), vérzsíreltérések (emelkedett triglicerid, csökkent HDL-koleszterin), magas vérnyomás (130/85 hgmm felett), emelkedett éhgyomri vércukorszint (5,6 mmol/l feletti).

A veszélyeztetettek kiszűrése

A felsorolt eltéréseket tudatosan keresve a metabolikus szindrómát még azelőtt diagnosztizálhatjuk, mielőtt a cukorbetegség kialakul, ez lehetőséget ad a veszélyeztetett egyének kiszűrésére. A cukorbetegség iránt fogékony egyének felkutatása háziorvosi szinten megszervezett, kérdőíves módszeren alapuló szűrővizsgálatokkal történhet. Az alábbi kérdésekre adott válaszok alapján a veszélyeztetett egyének azonosítása nem okoz nehézséget:

A kérdőíves módszerrel kiszűrt, nagy kockázattal rendelkező személyek esetében laboratóriumi vizsgálatok szükségesek; első lépésben éhgyomri vércukormérés, a határérték-tartományban mozgó (6,0–6,9 mmol/l között) vércukor esetén pedig terheléses vércukorvizsgálat elvégzése javallt. A szűrővizsgálatokkal felismerhetjük a cukorbetegség „előszobájában” lévő betegeket, de nem ritkaság, hogy korábban még fel nem fedezett cukorbetegséget diagnosztizálunk. Az előbbi esetben a megelőzés, az utóbbiban a megfelelő kezelés a feladat. Sajnos a kérdőíves módszeren alapuló szűrés hazánkban még nem elterjedt, gyakrabban látjuk a bevásárlóközpontokban, gyógyszertárakban megszervezett, ujjbegyes vércukormérésen alapuló szűrést, ami nem eléggé hatékony.

Mit tehet az érintett?

Ha megértjük, és elfogadjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása helytelen életmódunkból fakad, akkor nyilvánvaló, hogy a megelőzés legfontosabb eszköze az egészséges életmód helyreállítása. A testsúly normalizálása alapvető feladat, ennek eszköze a fizikai aktivitás fokozása, illetve a kalóriaszegény étrend.

A fogyás érdekében a túlsúlyos egyén heti 2-3 alkalommal sétáljon, kocogjon, biciklizzen, ússzon (ki mit szeret) 15–20 percet, ha az erőnlét javul, akkor a testmozgás időtartama 30–40 percre kitolható. Fontos, hogy a mozgás rendszeres legyen, egy-két hetes felbuzdulásnak nincs eredménye.

Az elhízás elleni küzdelem másik fontos eszköze a diéta, amelynek összeállításában kérjük szakember segítségét. Ha az elfogyasztott napi kalóriamennyiség kevesebb, mint a szervezet igénye, akkor hosszabb távon a fogyás garantálható. Heti 0,5–1 kg testsúlycsökkenés elegendő.

Az életmódváltás mellett több gyógyszerről bebizonyosodott, hogy a cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapotban képesek csökkenteni a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Fontos azonban tudnunk, hogy az életmódváltás valamennyi gyógyszernél hatékonyabb. Az USA-ban egy nagyon tanulságos klinikai vizsgálatot (Diabetes Prevention Program) végeztek 3200 olyan egyén közreműködésével, akik még nem voltak cukorbetegek, de terheléses vércukorvizsgálatuk már kóros eredményt mutatott. A vizsgált egyének egyik csoportját intenzív életstílus-váltásra bírták (diéta + személyi tréner által előírt és szigorúan behajtott edzésprogram), egy másik csoportjuk vércukorcsökkentő gyógyszert (metformin) kapott, a többiek speciális kezelésben nem részesültek (ez utóbbi kontrollcsoporthoz viszonyították a változásokat). Ebben a közel 3 évig tartó tanulmányban az életmódváltozás 58 százalékkal csökkentette az újonnan megjelenő cukorbetegség kockázatát, ezzel szemben a gyógyszeres kezelésben részesülők körében csak 31 százalékos rizikócsökkenést tudtak elkönyvelni.

Egy finnországi vizsgálatban az intenzív testedzés hosszabb távú (6 év) hatását tanulmányozták, de nem csak a diabétesz „előszobájában” állókra fókuszáltak, hanem kiterjesztették a vizsgálatot 2-es típusú cukorbetegekre is. Az találták, hogy a terheléses vércukorvizsgálattal kiszűrt, de még nem diabéteszes egyének 2/3-ában a szénhidrát-anyagcsere normalizálódott, a cukorbetegek csoportjában pedig az esetek körülbelül felében a diabétesz visszafejlődését észlelték. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy évekig tartó intenzív testedzéssel, életmódváltással még a cukorbetegségből is lehet visszaút.

Összegezve

Az 1-es típusú diabétesz megelőzésére egyelőre nincs hatékony eszközünk, a 2-es típusú cukorbetegség viszont megelőzhető, ha szakítunk korunk mozgásszegény életmódjával, küzdünk a túlsúly ellen és egészségesen táplálkozunk.

szerzo

Dr. Bakó Barnabás

1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.

Megjelent a diabetes2010/2. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!