Szerző: Gyurcsáné Kondrát Ilona Feltöltés dátuma: 2011.11.10.

Az orvos válaszol

A glikémiás index gyakorlati alkalmazása

„Bocsánatot kérek a zavarásért, de kérem, segítsenek. Két éve lettem cukorbeteg, a diétát szigorúan tartom. Igyekszem mindent megtanulni, ami ahhoz kell, hogy rendben legyenek a cukraim. De van valami, amit képtelen vagyok megtanulni: a glikémiás indexet.
Elméletben tudom, hogy azt jelenti, az adott étel milyen gyorsan emeli meg a vércukromat. De nem tudom, a diétám összeállításakor ezt hogyan vegyem figyelembe. Kérem, adjanak tanácsot. Ebédre 50 gramm, vacsorára 35 gramm szénhidrátot javasolt az orvos. Ha példákkal magyarázná el valaki, talán végre megérteném, hogyan állítsam össze az étrendemet úgy, hogy erre a bonyolult dologra is figyeljek.”

A glikémiás index (GI) azt fejezi ki százalékban, hogy a vizsgált szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik a szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest. – Ez a hivatalos mondat azt jelenti, hogy a különböző szénhidrát-tartalmú ételeink nem egyformán emelik meg az étkezés utáni vércukrunkat.

Ha ismerjük, hogy a különböző szénhidrát-források milyen mértékben emelik a vércukrot, akkor befolyásolni tudjuk az étrend összetételével azt is, hogy jobban vagy kevésbé emelkedjen a vércukrunk azok elfogyasztása után. Tehát a glikémiás indexnek a legfontosabb jelentősége, hogy segítségével elkerülhetjük a vércukor-ingadozásokat.

Hogyan? Például inzulinkezelés esetén mérünk 3,5–4 mmol/l vércukrot. Ez az „egészségeseknél” normális éhgyomri vércukorszint, de inzulinkezelés esetén lehet, hogy épp lecsökkenőben van, és hipoglikémia lesz a vége. Ilyen esetben nem túl szerencsés szőlőcukrot enni, hiszen annak 140 százalékos a GI-je, nagyon megemelné a vércukrot. Viszont a gyümölcscukor és tejcukor is gyorsan felszívódik, de csak 30 százalék körüli a vércukoremelő hatása, ami pont elég ahhoz, hogy ne alakuljon ki a hipoglikémia, de magas se legyen utána a vércukor. Aki olyan gyógyszert szed, amely az inzulint termelteti, szintén alkalmazhatja ezt a módszert (kivéve Glucobay-kezelés esetén, mert ott csak szőlőcukrot lehet fogyasztani a hipoglikémia kivédésére).

Sokszor elhangzik, hogy diabéteszesek kevésbé egyenek fehér lisztből készült kenyeret, péksüteményt (hagyományos zsemle!), mert ezek jelentősen megemelik a vércukrot. Mivel a rostok csökkentik a vércukoremelő hatást, érdemesebb teljes kiőrlésű és Graham-lisztből, korpával készült termékeket fogyasztani. Ha ragaszkodunk a hagyományos termékekhez, idényjellegű zöldségekből is elfogyaszthatjuk a vércukor emelkedését csökkentő rostokat. Ha reggel magasabb a vércukor, nem szerencsés a zsemle és tej összetételű reggeli, még akkor sem, ha betartjuk az előírt szénhidrátmennyiséget.

Ha délben magasabb a vércukor, nem javasolt a főtt burgonya, burgonyapüré ebédre. Persze, ha már kész az étel, akkor csak úgy segíthetünk a szervezetünknek, hogy kisebb adag burgonyaköretet eszünk, de kiegészítjük zöldséggel (5 dkg burgonyával kevesebbet eszünk, helyette fogyasztható 15 dkg párolt kelbimbó, 20 dkg cukkini, 15 dkg párolt zöldbab vagy 25 dkg savanyú káposzta).

A glikémiás indexet számos dolog befolyásolja: a táplálkozás gyakorisága, az élelem rosttartalma, fehérje- és zsírtartalma, a konyhatechnika. Az agyonfőzött, pürésített ételek jobban (főzelékpürék, burgonyapüré), a magas rosttartamú ételek kevésbé emelik a vércukrot (rostonsült, „ressre” párolt zöldségek, nyers saláták). A fehérje- és zsírtartalom növelése is csökkenti az étkezés utáni vércukorszintet, de ez a lehetőség csak normálsúlyú vagy roborálásra szoruló betegeknél alkalmazható, a kalóriatartalom miatt.

A gyümölcsök, szárazfőzelékek, durumtészta, rizs kevésbé emelik a vércukorszintet, mint a burgonya, vagy a hagyományos lisztből készült termékek. Általában javasolt, hogy elsősorban az 50 százalék alatti glikémiás indexű élelmiszerekből állítsuk össze az étrendet. Persze a cukrozott élelmiszerek kivételével minden fogyasztható, odafigyelve arra, hogy a magas vércukoremelő hatású nyersanyagokat párosítsuk olyan élelmiszerekkel, amelyek alacsony GI csoportba tartoznak.

A glikémiás index ismerete különösen fontos inzulinanalóg-kezelés esetén. Míg a gyógyszeres kezelés és hagyományos inzulinterápia esetén 5-6 alkalomra kell elosztani a szénhidrátot, addig inzulinanalóg mellett a 3 főétkezés javasolt csak. Gyakorlati tapasztalat, hogy inzulinanalóg mellett is igény van (kb. a páciensek 80 százalékánál) közti étkezésekre. Nos, ha jó a vércukorszint (mondjuk 5-6 mmol/l), lehet próbálkozni 10 g szénhidrátot enni a 40 százalék GI alatti élelmiszerekből (pl. 15 dkg alma vagy egy adag görögsaláta). Mivel a glikémiás index is statisztikai átlagokat tükröz, érdemes letesztelni – vércukor-ellenőrzésekkel –, hogy a választott élelmiszer nem okoz-e nagyobb vércukor-emelkedést a táblázatban jelzettnél. Ha a vércukor 8 mmol/l alatt maradt, máskor is lehet beiktatni közti étkezésként. Kevésbé szokott emelkedést okozni a zöldségekből összeállított 10 g szénhidrát, míg gyümölcsök esetén az egyéni érzékenyég változó.

A jó anyagcsere elérése érdekében úgy tűnik, hogy egyformán fontos tisztában lenni a szénhidrát-tartalommal és a vércukoremelő hatással.

Gyurcsáné Kondrát Ilona dietetikus, prevenciós, élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szakértő


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!