Enni jó!

Enni jó! Én húsvét táján pár napig kételkedtem ebben. Kaptam valami fertőzést, majd’ belehaltam. Lázas voltam, émelyegtem, s az ételnek még a szagát sem bírtam. Mikor családom tagjai tőlem öt méterre és két helyiségnyire elővették a füstölt sonkát, én a zárt szobában öklendezni kezdtem. Három nap alatt több mint négy kilóval lettem „súlytalanabb". Mikor a mérlegen állva konstatáltam a fogyást, arra gondoltam: ez az! Csak így tovább. Még három napig nem eszem, s a betervezett nyolc kiló mínusz teljesítve! Tiszta haszon ez a fertőzés!

Mikor azonban már annyira jól voltam, hogy kimehettem a házból, és sminkelni készülődtem a tükör előtt, felsikoltottam: azonnal visszahízni! Nyolc évvel öregebbnek néztem ki, az állam alatt az amúgy nem túl dicséretes toka helyett ráncok gyűrődtek egymásra, a nyakam aszott, mint egy vénasszonyé, a szemem karikás! Hát ennyit a koplalásról és a gyors fogyásról. Nem hittem volna, hogy valamikor azért fogok izgulni, hogy elég gyorsan sikerül-e felszednem három-négy kilót.

Tehát: enni jó! Nem falni, belapátolni, magunkba tömni… hanem kóstolni, ízlelni, eszegetni kellemes. Nem sokat zabálni, hanem mértékkel falatozni. Enni gyümölcsöt, húst, kenyeret, süteményt, zöldségeket, leveseket, főzelékeket, fagylaltot, pudingot, kocsonyát, sültkolbászt… folytassam még? Mert lehet sokáig. Én épp e bőség miatt vagyok alkalmatlan azokra a diétákra, amelyek szigorúan előírják, három napig csak tojást, utána háromig fekete retket, majd csak káposztalevest, csak tengeri herkentyűt, csak ezt, csak azt.

Egyszer régen – nagyon régen –, még fiatal lányok voltunk nővéremmel, meggyőzött, kezdjük el a tojásdiétát. Első napon hősies voltam, a másodikon ideges, a harmadikon dühös, annyira, hogy este jóízűen bevacsoráztam. A negyedik nap reggelén további jó diétázást kívántam nővéremnek, szalámis kenyérrel a számban. Két hét múlva irigyeltem, újabb hónap múlva kárörvendően vigyorogtam, mert az az összes három kiló, amit mártírként leadott, teljes egészében visszament rá. Én már ekkor végérvényesen eldöntöttem: ennyit az egysíkú diétákról!

Ezzel szemben – most figyeljenek! – édesanyám cukorbetegségének annakidején én voltam a legnagyobb nyertese. Szeretetem és együttérzésem jeleként kijelentettem: veled együtt diétázom! Megtettem. És több mint tíz kilót leadtam nem teljesen fél év alatt. És közben ettem, falatoztam, kóstolgattam, eszegettem, még nassolgattam is, a fagyiról le nem mondtam, még süteményt is majszoltam, igaz csak délelőttönként. Minden divatos fogyókúra-elmélettel szemben azóta is immunis vagyok.

Sőt, egy ideje – talán az öregedéstől van, talán attól, hogy lassan húsz éve szerkesztem ezt a lapot – semmiféle fogyókúrában nem hiszek. Annál inkább hiszek az egészségben, a napirendben, a mozgásban és az egyéniségben, az alkatban. Van, akinek az 54 kiló a normál súlya, és van, akinek a 74 kiló. Az 54 kilós ne hízzon 74-re, de a 74 kilós se fogyjon 54-re! Mindenki legyen önmaga, és vigyázzon az egészségére! A közelmúltban szinte veszekedtem egyik barátnőmmel. Elmúlt hatvanéves, és fiatalkori súlyához képest nyolc kiló többletet cipel. Az alakja jó, mozgása ruganyos, tornászik otthon, sokat gyalogol. És halálra idegesíti önmagát a túlsúlya miatt, mondván: negyven évvel ezelőtt karcsú volt. Hiába mondom neki, hogy negyven éve húszéves volt. Az sem lesz többé. Ő csak gyötri magát – lelkileg, mert lefogyni nem képes.

Másik hatvan év felé még csak közeledő barátnőm viszont dobozba hajtogatta a közelmúltban „kinőtt" pólóit és elhatározta, félreteszi őket most cseperedő lány unokájának. Önmagának pedig vesz újakat. Neki van igaza. Egyébként fiatalos, csinos, pedig ő is legalább nyolc kilóval nehezebb, mint 10–15 évvel ezelőtt.

A cukorbetegeknek a diéta örök téma. (Örök! Soha abba nem hagyható, az élet feltétele! Tehát komoly dolog!) Ezért a Diabetes is örökké foglalkozik vele. Újra és újra, ha kell évente kétszer, elmondjuk ugyanazt, hogy mindenki – régi cukorbeteg, újonnan felfedezett sorstárs – megismerje, elhiggye, megtanulja, és alkalmazza a szabályokat. Ha továbblapoznak újságunkban, láthatják, hogy ettől az oldaltól folyamatosan csak ezzel foglalkozunk. Nyár van: gyümölcsök és fagylaltok, hideg üdítőitalok és habos sörök évszaka. Szabadságra megyünk, de a diabétesz nem megy szabadságra! Diétázni kell a Kanári-szigeteken ugyanúgy, mint a hétvégi telken. Hát diétázzunk.

Én egyébként lelkes szószólója vagyok a diabéteszes diétának. Ha fogyni kell, ha szigorúan tartani kell a súlyt, ha „csak" egészségesen akarunk étkezni, s ha cukorbetegként diétázni kell: ez az egyetlen üdvözítő út! Mert az ember mindenevő. Hol ezt kívánja, hol azt, s ez a diéta megengedi, hogy mindent együnk. Csak(!) nem mindegy mikor és nem mindegy, mennyit. De ez már csak minimális önfegyelem kérdése. Diabéteszesként sem kell lemondani semmiről, még az édességről sem. Rengeteg finomság van, amit lehet enni. Én most 98-at ajánlok figyelmükbe. Valamennyi Máger József és Gézsiné Márta könyvében található, amelynek címe: Édes élet cukorbetegeknek. És az alcíme: Diabetikus sütemények házi készítése. Akár ne is írjak többet a könyvről, biztosan sokak szeme felcsillant. Alapvető kézikönyv, a konyhában a helye! Máger József cukorbeteg, aki eleinte – mint oly sokan mások – nem vette komolyan állapotát, le is győzte a diabétesz. De ő talpra állt, vércukrát a diétával és a rendszeres mozgással képes karbantartani. A recepteket feleségével „alkották", a régi családi süteményreceptek „áthangszerelésével". Gézsiné Márta dietetikus, ő a szakmai kontrollt biztosítja. Tehát a könyvben található receptekben bízzanak meg nyugodtan: egészségügyi és „konyhaügyi" zsűri után kerültek az Önök kezébe.

Még egy fontos dolog: a sütemények kizárólag a napi engedélyezett szénhidrát- és kalóriamennyiség figyelembevételével fogyaszthatók!

A könyv megrendelhető a szerzőnél, Máger Józsefnél: tel.: (1) 264-1461, (30) 618-5164; e-mail: magerjoska@freemail.hu

S most álljon itt néhány recept ízelítőül a könyvből. Jó étvágyat kívánok hozzá!

Margit tészta (45 darab)

• 25 dkg Rama margarin
• 28 dkg finomliszt
• 20 dkg Glukonon
• 5 dkg Canderel por
• 6 db tojás
• 1 citrom reszelt héja
• 5 dkg durvára vágott dió
• vaníliarúd

A margarint habosra kikeverjük, beletesszük az édesítőszereket és tovább keverjük. Ezután hozzáadjuk a tojások sárgáját, és addig kavarjuk, amíg a massza kifehéredik. A lisztbe beletesszük a reszelt citromhéjat, a vaníliát. A fehérjéket kemény habbá verjük és a liszttel együtt felváltva a margarinos masszához adagoljuk. Lazán keverjük, nehogy a hab összetörjön. Kikent, lisztezett 30×23 cm-es tepsibe öntjük. Egyenletesen elsimítjuk, tetejét megszórjuk a dióval. Előmelegített sütőben, közepes lángon körülbelül 45 perc alatt rózsaszínűre sütjük. Még langyosan kiborítjuk, és pogácsaszaggatóval egyforma félholdakat szaggatunk.

E.: 98 kcal Sz.: 9,4 g Fehérje: 1,7 g Zsír: 5,4 g

Esterházy-torta (18 szelet)

• A tésztalaphoz:
  • 9 db tojás
  • 6 dkg fruktóz
  • 3 dkg Canderel por
  • 6 dkg rétesliszt
  • 1 csipet só
  • 3 dkg darált dió
• A krémhez:
  • 6 dl féltartós tejszín
  • 2 csapott evőkanál zselatin
  • Polisweet ízlés szerint
  • 15 dkg darált dió

Egy tésztalap elkészítéséhez: 3 tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verünk. Ezután egymást követően beleteszünk 2 dkg fruktózt, 1 dkg Canderelt, és tovább verjük. Amikor jó kemény, hozzáadjuk a 3 tojás sárgáját, és tovább verjük. Legvégül óvatosan hozzáadunk 2 dkg réteslisztet és 1 dkg darált diót. Sütőpapírral kibélelt 24 cm-es tortaformában, előmelegített sütőben kb. 9 percig sütjük. Ugyanígy készítjük el a másik két lapot is.

A krémhez a zselatint kevés vízzel feloldjuk és összemelegítjük. A tejszínt kemény habbá verjük, belecsurgatjuk az olvasztott, langyos zselatint, majd lazán belekeverjük a diót, amiből 2-3 evőkanálnyit előzőleg a díszítéshez félretettünk. A krémet három részre osztjuk, és egyenként megkenjük vele a lapokat. Egymásra helyezzük, megkenjük a torta oldalát is. A krémet vizes késsel elsimítjuk, a félretett diót a tetejére szórjuk. Legalább egy órára hűtőbe tesszük, utána szeleteljük.

E.: 225 kcal Sz.: 8,2 g Fehérje: 5,8 g Zsír: 18 g

Málnás gyümölcsszelet (16 darab)

• 4 db tojás
• 3 dkg rétesliszt
• 1 dkg búzakorpa
• 3 dkg Glukonon
• 1 dkg Canderel por
• 8 dkg diétás ribizlilekvár
• 25 dkg málna
• 1 csomag (12 grammos) piros tortazselé
• 2 dkg fruktóz

4 tojásfehérjét felverünk habnak egy csipet sóval, majd beletesszük a Glukonont és a Canderel port. Tovább verjük, egyenként hozzátesszük a tojássárgákat, végül a lisztet és a korpát. Sütőpapírral kibélelt 26×20 cm-es tepsiben, előmelegített sütőben közepes hőfokon 10–12 percig sütjük. A kihűlt tésztát megkenjük diétás lekvárral, majd rátesszük a málnaszemeket. A tortazselét 3 dl vízzel és a fruktózzal elkeverjük, majd előírás szerint felfőzzük. Amikor kezd sűrűsödni, ráöntjük a gyümölcs tetejére, egyenletesen elsimítjuk. Dermedni hagyjuk.

E.: 47 kcal Sz.: 7,1 g Fehérje: 1,9 g Zsír: 1,3 g

A feltüntetett értékek minden receptnél egy darabra vonatkoznak.

Herth Viktória