Szerző: Dr. Tamás Gergely Feltöltés dátuma: 2011.11.03.

Édes a kutyaélet?

A cukorbetegség házi kedvenceinket sem kíméli

Előfordul kutyában, macskában, sőt az újabban teret hódított „egzotikus" házi kedvencek között, például a vadászgörényben halmozottan jelentkezik.

Az állatorvoslás fejlődésével nemcsak könnyen, gyorsan felismerhető kedvenceink cukorbetegsége, de már rutinszerűen kezelhető is, ami régebben elképzelhetetlen volt.

Az állatok cukorbetegsége sokban hasonlít az emberéhez, de fajonként jelentős eltérések tapasztalhatók. Az alábbiakban egy kis áttekintést szeretnék adni a kutyák cukorbetegségéről, hiszen a kedvencek esetében is részben „civilizációs" betegségről van szó, ahol a betegek száma az emberekéhez hasonlóan növekszik, s ezzel a betegség jelentősége is nő.

Kevesen tudják, hogy a csokoládé kutyában mérgezést okozhat. Ennek a fő oka az, hogy a csokoládéban lévő kakaóban van egy teobromin nevű alkaloida, amely a kávéban lévő koffeinnel rokon vegyület, hasonló hatással. A kutya szervezete jóval lassabban képes lebontani ezt a vegyületet, mint az emberi szervezet, ez a mérgezés előfordulásának az oka. Egy tacskó méretű kutyában két tábla (200 g) csoki már súlyos mérgezést okozhat, étcsokoládé esetén ennél kevesebb is elég. Az esetleges falánkságnak súlyos tünetek lehetnek a következményei: hányás, hasmenés, izgatottság, szapora légzés és szívverés, súlyos esetben görcsök és elhullás is előfordulhat. Csak tüneti kezelés lehetséges, mivel nincs hatékony ellenszer. Ez a mérgezés szerencsére ritka, bár jó tudni a veszélyéről. A csokoládéról azonban sokunknak az elhízás is eszünkbe jut, tekintve annak magas cukor- és zsírtartalmát, így egy egyre gyakoribb betegség miatt sem célszerű ilyen falatokkal etetni kedvencünket: ez pedig a cukorbetegség.

A kutyákban az endokrin (hormonális) eredetű betegségek közül ez a leggyakoribb. Előfordulása az emberhez hasonlóan növekszik. Kutyák esetén cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a vércukorszint tartósan 7,5 mmol/l feletti. A betegség hátterében genetikai okok is szerepelnek, erre utal, hogy egyes kutyafajtákban többször fordul elő, ezt fajtadiszpozíciónak nevezzük. Gyakoribb uszkárokban, spánielekben, tacskókban, terrierekben, spitzekben és ezek keverékeiben. Ez a betegség a ritka fajtákat sem kíméli, például a cairn terriert, a saját praxisomból. Érdekes, hogy az országok között a hajlamos fajtákban eltérés mutatkozik, valószínűleg az adott országban jelen lévő tenyészetek, illetve vérvonalak miatt.

A betegség ivari megoszlását tekintve kutyáknál nőstényekben (szuka) négyszer gyakoribb, mint a hím (kan) egyedekben. Ennek hormonális okai vannak. A kutyák diabétesze gyakoribb középkorú, illetve idősebb korban, a fiatalkori cukorbetegség nagyon ritka.

A kutyák cukorbetegségének oktana sokban hasonlít az emberéhez. Részben civilizációs ártalomnak tekinthető, mivel a nem természetes életmód és táplálék, valamint a kevés mozgás következtében gyakori az elhízás, ami az egyik fő kockázati tényező. Az elhízás tartósan magas inzulinszintet okoz, ami a betegség kórfejlődésében kulcsszerepet játszhat.

Típusok, tünetek

Kutyákban az emberhez hasonlóan több diabétesztípus fordul elő, de a leggyakoribb forma az 1-es típusú (primer) diabétesz, amelyet abszolút inzulinhiány jellemez. A betegség oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek autoimmun eredetű károsodása. Itt lehet szerepe az elhízás miatti, illetve a nemi hormonok okozta tartósan magas inzulinszintnek abban, hogy a szervezet immunrendszere a saját inzulintermelő sejtjei ellen fordul. Ezenkívül a fajtadiszpozíciókból is látható, hogy a betegségre való hajlamban genetikai okok is szerepet játszanak.

A kórfejlődés és a tünetek hasonlóak, mint az embernél tapasztaltak. A tartósan magas vércukorszint miatt megjelenik a „sokat iszik, sokat vizel" tünet. Ezt a tünetegyüttest a rendszerint idős korú, főleg szuka betegeknél a gennyes méhgyulladástól, illetve az idült veseelégtelenségtől kell megfelelő laborvizsgálatokkal elkülöníteni. A megnőtt vizeletmennyiség miatt előfordul a szobatisztaság elvesztése, ami szembetűnő jel lehet a gazda számára. A sok vízivás ellenére gyakori a kiszáradás, ami beesett szemekben, illetve a rugalmatlan bőrredőkben nyilvánulhat meg. Az, hogy a glükóz nem képes a sejtekbe jutni és tápanyagul szolgálni számukra, a zsíranyagcsere zavarához vezet. A fokozott zsírbontás miatt felszaporodnak a ketonanyagok a vérben, megjelennek a vizeletben, tünetként acetonszagú lehelet jelentkezhet a kutyánál. Súlyos esetben a ketonanyagok miatt a vér pH-ja savas irányba tolódik (ketoacidózis), ami súlyos tünetekkel, eszméletvesztéssel, kómával járhat. Az ilyen esetek sokszor már reménytelenek. Az állatoknál gyakran fordul elő, hogy a cukorbetegségre csak későn derül fény, mert a tulajdonos nem észleli a tüneteket. Ekkor a kezdetben „túl jó étvágyú", „kövér" kutya, már étvágytalan, lefogyott, fáradékony, kissé kiszáradt. Előfordul, hogy a tartósan magas vércukorszint szövődménye, a lencsehomály kutyákban is kialakul.

A kutyák diabétesze súlyosság szempontjából két fő típusra osztható. Az egyik egy tünetmentes, rejtett forma, ami mérsékelt, tartós hiperglikémiát jelent tünetek nélkül, ez az úgynevezett látens forma, amelyre rutin vagy más okból végzett vér-, illetve vizeletvizsgálatkor derülhet fény. A másik az úgynevezett manifeszt cukorbetegség, amikor a fent említett tünetek jelzik a tartósan magas vércukorszintet.

Laborvizsgálatok

A betegség megállapítása laborvizsgálatokkal történhet. A laborvizsgálatok közül a kutyák esetében használjuk a vénás, illetve a kapilláris vércukorszint mérését, a vizelet glükóz-, illetve ketontartalmának kimutatását tesztcsíkkal. A régebb óta fennálló magas vércukorszint kimutatására a humán diagnosztikában is használt fruktózamin, illetve hemoglobin A1c-szint mérését használhatjuk.

A laborvizsgálatokhoz éhgyomri (legalább 12 órás koplalás utáni) vérmintát gyűjtünk az elülső láb vénájából. Fontos, hogy lehetőleg a váróban rövid várakozás után és a lehető legkisebb stressz-élménnyel történjen a vérvétel, mert a stressz hatására a vércukorszint magasabb lehet a valós értéknél. A vérmintából a vércukor-meghatározáson kívül általában vizsgáljuk a máj paramétereit, a diabétesszel gyakran együtt jelentkező májelzsírosodás miatt, továbbá a hasnyálmirigy enzimeit. Az egyéb betegségek kizárása céljából a vese paramétereire, illetve a fehérvérsejtszámra (méhgyulladás kizárása) is figyelmet kell fordítanunk.

Inzulinos kutyabetegeknél a beállítás alatt, illetve a kontrollvizsgálatoknál a vércukorszint mérését gyakorlatiasabb módszerrel végezzük, miszerint a fülkagyló külső felületén, annak szélén mintavételi helyet borotválunk (itt rendszerint apró véna is fut), tűvel megszúrjuk, majd a kapott csepp vérből vércukormérő segítségével mérünk. (Szóba jöhet még a szájnyálkahártya apró szúrása is méréshez). A kontrollvizsgálatok esetén is fontos a minél kisebb stressz (kevés várakozás, esetleg otthoni mérés). A laborvizsgálatok közül még a vizelet tesztcsíkkal történő ellenőrzését is gyakran használjuk, mert egyszerű, olcsó és gyakorlatias. A vizelet glükóz-, illetve ketontartalmát vizsgáljuk, mivel ha egy időben a vizeletben cukor és ketonok is jelen vannak, akkor biztos a cukorbetegség diagnózisa. Gyakorlott diabéteszes kutyatartók pedig tudják, hogy ha a kutyus bepisil reggelre és „ragad" a padló, akkor cukor van a vizeletben, vagyis magas a vércukorszint is. Az inzulinbeállításnál csak a vizelet ellenőrzése azonban nem elegendő, tekintve, hogy a túl alacsony vércukorszintről nem ad tájékoztatást, illetve a kutyáknál szintén előforduló Somogyi-effektus miatt félrevezető lehet.

Otthoni kezelés

A cukorbeteg kutya kezelése akkor lehetséges, ha gazdáját előzetesen tájékoztatjuk a tennivalókról és vállalja azokat. Kulcskérdés a tulajdonos kooperációkészsége, hogy pontosan betartsa az állatorvos utasításait, rendszeresen eljöjjenek a kontrollvizsgálatokra. Meg kell értenie, hogy kutyájának élete végéig inzulinkezelésre lesz szüksége. Az otthoni kezelés alapfeltétele, hogy a kutyának legyen étvágya. A súlyosabb esetek kezelése kezdetben csak rendelőben vagy állatkórházban (akár benntartással) képzelhető el.

Az otthoni kezelés során a gazdának naponta kétszer inzulint kell adnia a kutyának bőr alá injekcióval. Az inzulinbeadás alapfeltétele, hogy előtte egyen a kutya, vagyis alapszabály az előbb evés – utána inzulinbeadás sorrend. Ha akármilyen okból (egyszerű mandulagyulladás, megfázás) nincs étvágya az állatnak, akkor nem szabad az inzulint beadni, és minél előbb az állatorvoshoz kell fordulni. Fontos, hogy a tulajdonos ismerje az esetlegesen felmerülő hipoglikémia tüneteit: az izgatottság, a remegés és a nagyfokú gyengeség, ami erre utalhat. Enyhe esetben elég, ha enni ad a kutyának, de javasoljuk méz vagy 40 százalékos glükózoldat készenlétben tartását, amit ha szükséges, gyorsan be tud adni szájon át. Az inzulinadagolás mellett megfelelő diétát kell alkalmazni, ami lehet úgynevezett házilag elkészített eleség (2/3 hús, 1/3 összetett szénhidrát + zöldség, például csirke-rizs-répa diéta, lehetőleg kiegyensúlyozott összetételben), vagy gyári alacsony energia- és magas rosttartalmú diétás táp. Bármelyik diétát választjuk, annak nagy szerepe van abban, hogy az ideális testsúlyt fenntartsuk többek között azért, mert az inzulinadagot is erre a testsúlyra számítottuk ki. Megfelelő diétával a kutya inzulinadagja akár 25–50 százalékkal (!) is csökkenthető. Tilos minden nassolás és jutalomfalat! A cukorbeteg kutya életmódját rendszeres mozgás kell, hogy jellemezze, de a napi séta mennyisége közel azonos legyen, mivel a túl sok megerőltető mozgás miatt leeshet a vércukorszintje.

A tulajdonosnak figyelnie kell a kutya napi vízfogyasztását, ami jól „beállított" beteg esetén 0,7–1 dl/testtömegkilogram naponta. A vizeletürítés gyakoriságát és mennyiségét is szükséges figyelni, ezenkívül a vizelet cukor‑, ketontartalmát időnként tesztcsíkkal ellenőrizni kell.

A kutyák inzulinnal való kezelésének az a célja, hogy a vércukor szintje 5,5–9 mmol/liter között maradjon, ezt célszerűen a reggeli inzulinbeadás után körülbelül 6 órával ellenőrizzük. (A gyakorlatban az 5–10 közötti vércukrot célozzuk meg). Rendszerint napi kétszeri inzulinbeadásra van szükség közvetlen etetés után. Az inzulindózis általában azonos, néha az esti adag magasabb, de ez egyéni beállítást igényel. A kontrollvizsgálatok kezdetben, a beállítás alatt hetente kétszer, majd havonta vannak.

Szuka kutyáknál a sikeresen beállított inzulinadagolás után rendszerint problémák adódnak, mert a progeszteron nevű hormon hatására inzulinrezisztencia lép fel. Ekkor emelni kell a dózist, de sokszor szinte lehetetlen a kívánt vércukorszint beállítása. Abban az esetben, ha a cukorbeteg kutya nőivarú, mindenképpen javasolt az ivartalanítása. Ezek az állatok, tekintve, hogy diabétesz betegségben szenvednek és rendszerint idősebb korúak, az amúgy rutin, de komoly hasűri műtét szempontjából „rizikópáciensnek" számítanak. Megfelelő előkészítéssel és odafigyeléssel azonban a műtét kivitelezhető.

A diabéteszes kutyák a napi kétszeri apró tűszúrást gyorsan megszokják, a tapasztalatok szerint nem kerül veszélybe a gazda-kutya jó viszonya, viszont hosszú, közösen eltöltött éveket biztosít számukra a kellő odafigyeléssel végzett, de élethosszig tartó kezelés.

Dr. Tamás Gergely állatorvos
Akadémia Állatorvosi Ambulancia
Kecskemét


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!