Az inzulin 24 órája
Az inzulin hormont a hasnyálmirigy béta-sejtjei termelik, naponta 40–50 egységnyit. A napi össz-inzulintermelés 50 százaléka bázisinzulin, a másik fele pedig az étkezések idején termelődik. Az inzulin kulcsszerepet játszik a szervezet anyagcsere-folyamataiban. Segít a vérben lévő cukornak a sejtekbe bejutni, így a vércukorszint csökken, a sejtek pedig energiához jutnak. Az egészséges ember inzulintermelése: a nap 24 órájában folyamatosan termelődik bázisinzulin, majd az étkezést követően a hasnyálmirigy 1-2 percen belül érzékeli a vércukor emelkedését és többletinzulin-termeléssel reagál. A cukorbetegeknél ez a folyamat károsodik.
Az inzulin a cukorbetegek kezelésében ma is az elsőszámú gyógyszer. Az 1-es típusú cukorbetegek élete inzulinbeadáshoz kötött. A 2-es típusú diabétesz kezelésének első lépcsőfoka az életmódváltoztatás és a tablettás kezelés. Amennyiben a tablettás terápia nem hozza meg a várt eredményt, azaz a HbA1c 7 százalék alatti értékét, szükséges a kezelés kiegészítése inzulinnal. Ezt nevezzük kombinációs kezelésnek.
A legkorszerűbb analóg inzulinkezelési formák az egészséges ember inzulinelválasztásának folyamatát utánozzák.
A diabéteszben használt inzulinterápiákat eredetük és hatásmechanizmusuk gyorsasága szerint csoportosíthatjuk. A legtöbb beteget ma még humán inzulinnal kezelik, de egyre inkább teret kapnak az analóg terápiák, melyek az egészséges ember inzulinelválasztását közelítik meg.
Az inzulinok típusát tekintve megkülönböztetünk bázis- és étkezési inzulinokat. A bázisinzulin szerepe, hogy a nap 24 órájában egyenletes inzulinszintet biztosítson, míg az étkezési inzulin a táplálékbevitel során megemelkedő vércukorszintet igyekszik a normáltartományban tartani.
Többféle bázisinzulin közül választhatunk. A legoptimálisabb eredményt az analóg bázisinzulin hozza, mely megközelíti az egészséges ember inzulin-elválasztását. Az egész nap egyenletes szintet biztosító inzulin (pl. glargin) 24 órás hatásánál fogva napi egyszeri adagolást tesz lehetővé, ezáltal beadható a nap bármely szakában, minden nap ugyanabban az időben. A csúcsnélküli hatás eredményeképp a terápia hatása előre megjósolható, a hipoglikémiák száma csökken, és nem okoz testsúlynövekedést. A humán bázisinzulin hatásideje lényegesen kevesebb, ezért többszöri adagolás szükséges. Az éjszaka folyamán, amikor egyébként legalacsonyabb az inzulinigény, a humán inzulinnak csúcshatása van, ami alacsony lefekvési vércukorértéknél éjszakai hipoglikémiát, majd másnap, harmadnap ezt követő magas vércukorszintet eredményez. A reggeli órákban, amikor a szervezet inzulinigénye emelkedik, a humán bázisinzulin hatása éppen „lecseng".
A humán étkezési inzulinok (pl. insulin human) a beadást követően gyorsan, de az analógoknál lényegesen lassabban fejtik ki hatásukat, ezért a beadást követően, az étkezés megkezdésével „kivárás" szükséges. Az inzulin hatástartama 4–6 óra, felszívódási görbéjéből adódóan közti étkezések (tízórai, uzsonna, utóvacsora) szükségesek. A kisétkezés kimaradása esetén hypoglikémia megjelenése várható. Az inzulin beadása és az étkezési időpontok fix időhöz kötöttek.
Az ultragyors hatású analóg inzulinok (pl. glulisin) az egészséges szervezet inzulinelválasztását utánozzák. Hatástartamuk 3–3,5 óra, beadást követően rögtön felszívódnak, ezért normál vércukorérték esetén nem szükséges a „kivárás". Az inzulin hatástartamából adódóan a közti étkezések kihagyhatók, a napi szénhidrátmennyiség három részre elosztva fogyasztandó. Az inzulint akkor kell beadni, amikor a beteg megéhezik! Célszerű a napi három főétkezést megtartani, de abban az esetben, ha egy-egy étkezés bármely okból kimarad, az előtte beadandó étkezési inzulin kihagyásával a vércukorérték a normáltartományban tartható. Beadható közvetlenül étkezés előtt, illetve közben, esetleg az étkezést követő 20 percen belül. Az inzulinadás az étkezéshez igazítható! „Nem a szúráshoz eszünk, hanem az evéshez szúrunk."
Abban az esetben, ha pl. vendégségbe megyünk, üzleti tárgyalás, családi ünnepség van, plusz inzulin beadásával megoldható a többszöri étkezés is. Nem szükséges kötött rendszerhez ragaszkodni, az inzulinok beadási ideje 1-2 órán belül eltolható (3–5 óra teljen el a két inzulinbeadás között). Pl. ha nem tud leülni pontban 12 órakor ebédelni, csak fél 2 körül jut rá ideje, akkor fél kettőkor adja az inzulint és utána ebédel. Extra fizikai aktivitás és magas vércukorérték esetén korrekcióra nyílik lehetőség, az inzulin jobban igazítható a páciens napirendjéhez, kiszámíthatóbbá válik a vércukorérték.
Mindezek fényében az analóg inzulinterápia lényegesen rugalmasabb életvitelt tesz lehetővé!
